Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 68 fel a Német Lovagrend rendházait,156 így a Barcaságban és a Kárpátokon túl épített várakat is. 1221. február 9-ei oklevelében III. Honorius egyházi kiátkozással fenyegette meg azokat, akik a Német Lovagrendnek kárt okoznak,157 de amikor a magyar ki rály 1225-ben katonai erővel benyomult a lovagrendi területekre, és az ottani várak erőszakos megszállásával nyilvánvalóan megsértette azok asylum jogát, a Szentszék mégsem nyúlt az egyházi kiátkozás eszközéhez. Úgy tűnik, a pápai udvart meglepte II. András gyors és határozott fellépése, és a megegyezés, megbékélés reményében nem is akart azonnal a legerőteljesebb egyházi szankció eszközéhez nyúlni. Az a tény, hogy 1225 után Róma számos alkalommal kérte a magyar uralkodókat a Német Lovagrend visszahívására és az erdélyi adomány visszaadására, azt bizonyítja, hogy a pápaság bízott a konfliktus megnyugtató megoldásában. Ezt erősíti III. Honorius már említett, 1225. július 12-ei levele is, amelyben nem a királyt tette felelőssé a lovagrendi területek katonai megszállásáért, hanem annak gonosz tanácsadóit („tu quorundam malignorum instinctu terram ipsam in grandi et gravi equitum et peditum multitudine intravisti”).158 Ugyanezen a napon a pápa három cisztercita apátból álló vizsgálóbizottságot állított fel a magyar király és a Német Lovagrend közötti viszály okainak feltárására, 159 és egy legátust küldött Magyarországra.160 1225. szeptember 1-jén megbízta a váradi és a győri püspököket, akiket II. András küldött Rómába tárgyalni, hogy közvetítsenek a felek között.161 Ez arra utal, hogy az uralkodó a katonai akcióval szinte egy idő ben már elküldte a követeit a Szentszékhez, hogy elkerülje a legsúlyosabb egyházi büntetés kiszabását. III. Honorius 1226. február 17-én a Német Lovagrend ügyében több levelet is írt a magyar királynak, a veszprémi és gyulafehérvári (erdélyi) püspököknek, és Jolánta királynénak.162 III. Honorius utóda, IX. Gergely pápa (1227–1241) szintén fontosnak tartotta, hogy a Német Lovagrend visszakapja barcasági birtokait. 1231. április 26-án a trónörökös Bélának és a királynak is írt a lovagok érdekében, 163 s ezzel párhuzamosan megerősítette a II. András által tett 1211. és 1212. évi adományleveleket.164 1232. augusztus 31-én a pápa Jakob de Palesztrina személyében egy bíbo rost küldött Magyarországra, hogy újból megvizsgálja a király, az erdélyi püspök és a Német Lovagrend közötti viszály okait.165 1233. március 30-án ismételten megbízta a bíborost, hogy járjon el a magyar uralkodónál a lovagok érdekében, és határozottan 156 CA I. Nr. 48. 157 CA I. Nr. 60. 158 UGDS I. Nr. 45. 159 UGDS I. Nr. 46. 160 UGDS I. Nr. 47. 161 UGDS I. Nr. 49. 162 UGDS I. Nr. 53., 54., 55. 163 UGDS I. Nr. 59., 61. 164 UGDS I. Nr. 60. 165 UGDS I. Nr. 65.
