Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
HILLERSLEBEN 660 A következő napokban az amerikaiak összeszedték a kontingens tagjait és buszokkal, szekerekkel elszállították őket a mintegy tíz kilométer távolságra lévő szomszéd község, Hillersleben mellett felállított hontalan táborba. Hillersleben a korabeli katonai szóhasználat szerint „Displaced Persons Camp – DP Camp” volt. 15 Nevezhetjük tábornak, amennyiben a repatriálás előtti átmeneti időszakra helyezzük a hangsúlyt, de tekinthetjük gyűjtőtábornak is, mivel a szövetséges haderők itt helyezték el az egy-egy régióban (többnyire koncentrációs táborban) felszabadított vagy a környékről összeszedett korábbi üldözötteket. A gyűjtőtábor kifejezés utal a két hosszabb időszak közötti úti állapot ideiglenességére is. (A rabság és szabadság közötti átmeneti, a hillerslebeni magyar túlélők egy része számára korábbról már ismerős összegyűjtés-elosztás időszakára.) Végül, de nem utolsó sorban Hillerslebent nevezhetjük menekülttábornak is, mivel lakói a katonai parancsnokság és a helyi lakosok szemében menekülteknek számítottak.16 A túlélői narratívák legtöbbször pusztán táborként vagy szanatóriumként írják le a helyet, ahol ideiglenesen laktak, ami arra enged következtetni, hogy az érintetteknek a felépülés, a gyógyulás volt a legfontosabb céljuk, illetve később a legerősebb emlékük. A tábor kinézetének rekonstruálásakor ‒ szakirodalom hiányában ‒ csupán a narratív forrásokra, az amatőr helytörténeti kutatók (Daniel és Klaus-Peter Keweloh) eredményeire, valamint saját terepbejárásomra támaszkodhatom. Hillersleben eredetileg (1937 óta) a német Luftwaffe légibázisaként és egy páncélos kísérleti telepként funkcionált. Ennek megfelelően a komplexum két részből állt: egy laktanyából, valamint egy hivatalnoki negyedből és az ehhez tartozó melléképületekből (kórház, konyha stb.). Egy síkvidéki, fákkal, drótkerítéssel körülvett táborról van szó, amelyet a falutól csupán szántóföldek választottak el. A táborban egyaránt voltak funkcionális épületek (konyha, kórház, parancsnoki épület, színház, mozi stb.) és terek (temető, futballpálya és egy medence). A hontalan tábor lakói a korábbi hivatalnokok összkomfortos lakásaiba (Beamterviertel) kerültek, amelyek – pontos adatok hiányában csupán becslésre hagyatkozhatunk – mintegy 20, egyemeletes, sárgára festett lakótömbben voltak. A kezdeti időszakban (júniusig) minden házhoz saját katonai felügyelőt rendelt az aktuális táborparancsnokság. A hillerslebeni hontalan tábort az amerikai katonaság szervezte meg 1945 áprilisában. A tábor az angol, az amerikai és a szovjet megszállási zóna határmezsgyéjén feküdt, s az a különleges helyzet állt elő 1945 tavaszán és nyarán, hogy rövid időn belül kétszer is gazdát cserélt a tábor irányítása. Az igazgatást a térséget 15 Jóllehet, a Németország-szerte 1945 tavasza és 1953 között működő, több tízezer zsidó túlélőnek ideiglenes otthont biztosító, katonai fennhatóság alatt álló DP-táborokkal kapcsolatban ma már léteznek történeti feldolgozások, a magyar történetírásban nincs értelmezési kerete. 16 Mankowitz, Z. W.: Life Between Memory i. m. 123.
