Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945
KONCENTRÁCIÓS TÁBOR MINT TÉRTAPASZTALAT 642 Bergen-Belsen – források és történeti háttér A bergen-belseni tábor magyar vonatkozású monográfiája a mai napig nem készült el, ahogyan várat magára a magyar holokausztkutatás historiográfiájában az olyan lágertörténetek megszületése is, amelyek széles forrásbázison, a társadalomtörténet-írás módszereit hasznosítva a tábori mindennapokat mutatnák be. A többi táborral szemben Bergen-Belsen esetében a nemzetközi szakirodalom is adós a tábori működés átfogó elemzésével, de külföldön – javarészt a felszabadulás kerek évfordulóinak apropóján – több releváns kötet is megjelent a témában. 2 Amennyire hiányoznak a magyar nyelvű szakirodalmi feldolgozások, annyira bőséges a rendelkezésünkre álló napló- és memoárirodalom, valamint az elérhetővé tett írott, audiovizuális interjúk köre. A személyes források közül több nyomtatásban is megjelent,3 másik részük pedig múzeumi gyűjteményekben őr zött kéziratként elérhető a kutatók számára.4 Az interjúk legnagyobb gyűjtőhelye a University of Southern California Visual History Archive nevű adatbázisa, de más lelőhelyeken is találunk visszaemlékezéseket, tanúságtételeket. A naplók és visszaemlékezések sokszor rejtenek rajzokat, alaprajzokat, térképeket, amelyek az írott szöveghez hasonló gondos elemzést igényelnek.5 Fényképek csupán a felszabadulás után készültek, miként a többi tábor esetében is (kivétel az Auschwitz Album), ezért a túlélők rajzai számítanak a tábori környezet kortárs vizuális reprezentációinak. A felszabadító angol‒kanadai csapatok haditudósítói és riporterei 1945 áprilisában még azt a vizuális és tárgyi világot kapták lencsevégre, amelyben a megelőző hónapokban a foglyok mindennapjaikat élték, így ezek a felvételek is hasznosak lehetnek az elemzések számára. A tárgyi emlékek, amelyekhez személyes történetek társíthatók, a túlélőknél és a családi hagyatékokban maradtak fenn; ezek egy része idővel közgyűjteménybe került, másik része mai napig magántulajdonban van. 6 2 Például Ben Shephard: After Daybreak: The Liberation of Bergen-Belsen. London 2005.; Mark Cel inscak: Distance from the Belsen Heap: Allied Forces and the Liberation of a Nazi Concentration Camp. Toronto 2015.; Belsen 1945. New Historical Perspectives. Eds. Suzanne Bardgett – David Cesarani. London 2006. 3 A teljesség igénye nélkül lásd Sárdi Mária: Kislány a pokolban. Bp. É. n. [2006.]; Kertész Lilly: Min dent felfaltak a lángok. Bp. 1995.; Weiczner Jenő: „Ez most a sorsod kiüldözött zsidó”. Napló, 1944– 1945. Bp. É. n. [2014.].; Lantos Péter: Sínek és sorsok. Bp. 2009.; Kőműves Imre : Az ember fiai. Bp. 1967. 4 Legfőbb lelőhelyek: Holokauszt Emlékközpont, Gedenkstätte Bergen-Belsen, United States Holocaust Memorial Museum, Jad Vashem, Magyar Nyelvterületről Elszármazott Zsidóság Emlékmúzeuma (Cfát). 5 Merényi-Schuller Zsuzsi rajzokban mesélte el deportálását, lásd Merényi-Schuller Zsuzsa: Bergen-Bel sen, 1944–1945. Szerk. Várnai Vera. Bp. 2005. 6 A bergen-belseni múzeum kiállításán is látható, tömegesen fennmaradt, egykor személyes tulajdonban lévő tárgyak történeti forrásértéke jóval kisebb, hiszen az esetek többségében nem ismertek az egykori tulajdonosok, tárgyhasználók.
