Századok – 2019
2019 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Cséby Géza: A Keszthelyi Helikon. Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben (Stohl Róbert)
624 TÖRTÉNETI IRODALOM olvasót. A count elsődleges jelentéstartalma ugyanis összehasonlíthatatlanabbul szűkebb a középkori magyarországi latinságban használt comes énél. Hiába tudja azonnal a magyar ol vasó, hogy mit takar például a count palatine kifejezés, a külföldi olvasó számára ez egyáltalán nem egyértelmű: egészen mást jelent ez a szó lengyel vagy akár német történeti kontextusban. Érdemesebb lett volna a többek között Weisz Boglárka által követett eljárást általánosítani a kötetben, azaz a latin comes szót – és a kapcsolódó kifejezéseket – következetesen megtartani az angol nyelvű szövegben, ahol pedig szükséges, kiegészíteni rövid magyarázattal vagy a magyar szakkifejezéssel. Összességében a The Economy of Medieval Hungary teljesebb összefoglalóját nyújtja a kö zépkori magyar gazdálkodásnak, mint 2008-as magyar kiadású elődje. Az elmúlt tíz év kutatásának eredményeit felhasználva hangsúlyosabban foglalkozik az Árpád-korral, illetve több olyan területet is érint – például a királyi adózást –, amely a 2008-as kötetből teljesen hiányzott. Ez, valamint a kötetben szereplő számos egyedi térkép egyértelműen arra predesztinálja a kiadványt, hogy a magyar medievisztika jelentős kézikönyvei között foglaljon helyet. Veres Kristóf György Cséby Géza A KESZTHELYI HELIKON Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben Pannon Írók Társasága, Zalaegerszeg 2017. 434 oldal Festetics György szerepének mélyebb feltárása és (át)értékelése terén elsőként Kurucz György monográfiája (Keszthely grófja, Festetics György. Bp. 2013.) nyitott új korszakot a művelődéstörténeti kutatásban. Ennek folytatása, kiegészítése kíván lenni Cséby Géza kötete, azzal a kimondott céllal, hogy összefoglalja „mindazokat az emberi és társadalmi körülményeket” (12.), amelyek ismerete szükséges egy teljes Festetics György-biográfia megalkotásához. A szerzői szándék szerinti komplex kép kialakításához Cséby Festetics életének több apsektusát vizsgálja kutatói hevülettel, rendkívül élvezetes stílusban, sok apró részletet felfedve, ami közelebb hozza az olvasókat mind az ábrázolt személyhez, mind a klasszikus századforduló korszakához. Az igényes megjelenésű, keményborítású, gazdagon illusztrált és szellősen tördelt könyv szép manifesztációja a Festetics családot, de különösen György gróf személyét Keszthelyen övező kultusz megnyilvánulásának, azonban Cséby Géza több évtizedes munkásságának megkoronázásaként is értékelhető: a kötet gerincét ugyanis a témában született, korábban megjelent írásai adják, amelyeket először doktori disszertációja megírásakor, 2013-ban rendezett koszorúba (Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben. Doktori [ PhD] értekezés. Szeged 2013.) A kötet két fő egységből – Festetics György családi hátterének, személyiségének megrajzolásából és mecénási tevékenységének bemutatásából – áll, amelyhez a szerző – az impozáns bibliográfia mellett – függeléket és mutatókat kapcsol. A mű rövid bevezetőjében a célkitűzés mellett a szerző rövid ismertetést is ad a Festeticseket övező kultuszról, illetve a családra vonatkozó kutatások jelenlegi állapotáról. Az ezt követő jellemrajzban tárgyilagosan mutatja be György gróf hátterét, életének jelentősebb állomásait és megszerzett műveltségének alapvető jellemzőit. Ebben a tematikus egységben jelenik meg századok 153. (2019) 3. szám
