Századok – 2019
2019 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - József Laszlovszky – Balázs Nagy – Péter Szabó – András Vadas (szerk.): The Economy of Medieval Hungary (Veres Kristóf György)
622 TÖRTÉNETI IRODALOM THE ECONOMY OF MEDIEVAL HUNGARY Szerk. József Laszlovszky – Balázs Nagy – Péter Szabó – András Vadas Brill, Leiden–Boston 2018. 665 oldal A magyar középkorkutatás szempontjából különös jelentősége van annak, ha a nemzetközi medievisztika a hazai eredményeket neves külföldi sorozatok részeként ismerheti meg. Az ilyen fontos kiadványok sorát szaporítja a Laszlovszky József, Nagy Balázs, Szabó Péter és Vadas András szerkesztésével készült kötet, amely a Brill Kiadó East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450–1450 sorozatának 49. részeként került az olvasók elé éppen tíz évvel a Kubinyi András nevével fémjelzett Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon (Bp. 2008.) megjelenése után. Jóllehet, az új kötet elsősorban a külföldi olvasóközönséget célozza meg, a magyar kuta tók is haszonnal forgathatják a kiadványt. Bár a The Economy of Medieval Hungary, illetve a Gazdaság és gazdálkodás... szerzőgárdája nagyrészt megegyezik, ez korántsem jelenti azt, hogy a szerkesztők tíz évvel a magyar nyelvű kötet megjelenése után megelégedtek volna a 2008-as kiadvány egyszerű lefordításával. (Ez azért sem lett volna járható út, mert az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a középkori magyar gazdaságtörténet területén – elegendő csak a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport gondozásában az utóbbi években sorra megjelenő vaskos kötetekre utalni). Mivel a kötet terjedelme meghaladja a hat száz oldalt, és 24 tanulmányt foglal magába, nem vállalkozhatok mindegyik munka ismertetésére. Írásomban ezért a kötet azon jellemzőire koncentrálok, amelyek megkülönböztetik 2008-as elődjétől, valamint a magyar olvasóközönség figyelmét is felkelthetik. A könyvben csak négy teljesen új tanulmány található, azonban számos írást jelentősen kibővített a szerzője térben és időben, így a kiadvány a középkori magyar gazdaságtörténet több olyan területére is kiterjed, amely a magyar nyelvű előzményből kimaradt. Mindezért a szerkesztők jónak látták megváltoztatni a kötet felépítését. A korábbi Környezeti és társadalmi adottságok, Gazdasági ágak és A gazdasági szervezet keretei hármas helyett a tanulmányok öt szerkezeti egységre oszlanak: Struktúrák , Ember és természet kölcsönhatása a termelésben, Pénz, bevételek és igazgatás, A termelés szférái és végezetül Kereskedelmi kapcsolatok. Az első egységben a népességtörténeti áttekintés (Kubinyi András, Laszlovszky József) mellett olvashatunk egy részben friss alapkutatásokra támaszkodó tanulmányt a hosszú távú környezeti változásokról a középkori Magyarországon (Ferenczi László et al.). Míg a 2008-as kötetben lévő tanulmány az általános európai tendenciákra összpontosított, addig az angol nyelvű változat a közelmúltig ismeretlen mozgatórugókat tár elénk, melyek jelentős mértékben befolyásolták a középkori településstruktúra változásait a Kárpát-medencében. Eszerint az árterületek szomszédságában, alacsonyan fekvő települések tömeges elnéptelenedése a késő Árpád-kortól kezdődően összefüggésbe hozható a vízszint fokozatos emelkedésével. Kimutatható, hogy az elhagyott falvak népessége az árvízmentes fennsíkokon létrejött nagyobb településekben tömörült. Eközben a korábban szántóként használt, mélyebben fekvő területek nagy kiterjedésű legelőkké alakultak át, amelyek megalapozták az extenzív szarvasmarha tenyésztés felfutását a középkor végén. Emellett Szilágyi Magdolnának a 2008-as kötetben előzményekkel nem rendelkező tanulmánya számos, magát máig szívósan tartó közhellyel leszámol a középkori társadalmak térbeli mobilitásával kapcsolatban. A második, Ember és természet kölcsönhatása a termelésben című egységben tűnik elénk elő ször hangsúlyozottan a szerkesztőknek az a törekvése, hogy a 2008-ban jelentősen alulreprezentált Árpád-kor a jelen kötetben sokkal hangsúlyosabb szerephez jusson. Ennek jegyében Laszlovszky József írása a földművelésről már nemcsak a késő középkort öleli fel, hanem a századok 153. (2019) 3. szám
