Századok – 2019
2019 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Fodor Pál: Mikor épülhetett Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkápolnája?
FODOR PÁL 615 szövege között nincs lényeges eltérés (ilyeneket jobbára a versbetéteknél fedezhetünk fel). Viszont a Lala İsmailban a vakufok felsorolása után megtaláljuk Szokollu Mehmed kevés konkrétumot tartalmazó végrendeletét is,28 amelyből megtudjuk, hogy az „ezen ámbraillattal elfátyolozott könyvben részletesen említett és leírt kegyes dolgokról és dicséretes alapítványokról az ellentmondásmentes szent vallástörvény szerint végrendelkezett. A végrendelkezés előtt elmondta a hitvallás szavait, és megbánást mutatott és Isten megbocsátását kérte azokért a bűnökért, gonosz tettekért és dicséretre nem méltó cselekedetekért, amelyeket az emberi természet szerint elkövetett”.29 Eltér a két kézirat címe is. A Fatihé szerint a nagyvezír már halott („A divánjában nagyvezírként vértanúvá lett, megboldogult Mehmed pasa kegyes alapítványait és jótéteményeit beszéli el összefoglaló módon”),30 a Lala İsmailé viszont azt sejteti, hogy még él („Mehmed pasa nagyvezír őnagyságának kegyes alapítványait és jótéteményeit beszéli el összefoglaló módon”).31 A két párhuzamos kézirat terjedelme és leírásainak részletessége olyannyira elmarad a VGMA (mint jeleztem, feltehetőleg utólag) 1574-re datált kéziratáétól, hogy a magam részéről nem merném ezeket ugyanazon „vakfije” két változatának nevezni. Gülru Necipoğlu (a Lala İsmail-ból fentebb idézett sorokra hivatkozva) úgy véli, hogy mindkét verziót a nagyvezír végrendelkezésével kapcsolatban állíthatták össze, amiben nincs okunk kételkedni. 32 Témánk szempontjából a legfontosabb eltérés a VGMA-beli és a Fatih/Lala İsmail-beli összegzés között, hogy az utóbbiakban a szigetvári épületek és vakufok nem szerepelnek. Ez első pillantásra fényesen igazolja a fentiekben előadott kétségeket, és arra mutat rá, hogy a szigetvári komplexum 1574 tavaszán abban a formában, ahogy a VGMA-beli vakufnáme előadja, nem létezhetett, és nem lehetett Szokollu Mehmed pasáé. Ám a dolog mégsem ilyen egyszerű, mert a szigetvári épületeknek a két másik kéziratban való hiányára más (összetettebb) magyarázatok is elképzelhetők. Vegyük sorra a lehetőségeket! l. Első lehetőség: a Fatih/Lala İsmail-beli összesítés 1574–1576 előtt keletkezett, így természetes, hogy nem szól a szigetvári alapításokról. Így gondolta például Feridun M. Emecen, aki szerint 1569-ben írták vagy másolták.33 Ez azon-28 Süleymaniye Kütüphanesi, Lala İsmail 737, 47a–48b. 29 „ Bu kitab-i anberin-nikab içre mufassalen mezkür ve mastur olan umur-i hasene ve hayrat-i müs tahseneyi vasiyyet-i şeriyye-i gayr-i muzade ile vasiyyet eyledi. Ve kable’l-vasiyyet kelime-i şehadet getürüb mukteza-i beşeriyyet üzere sudur eden seyyiat ve şürur ve efal-i na-muarene tövbe ve istiğfar edüb[...]” Süleymaniye Kütüphanesi, Lala İsmail 737, 48a–48b. 30 „Vezir-i azam iken divanında şehid olan Mehmed Paşa-i merhumun ebniye-i hayrat ve hasenatını beyan eder ale’s-sebilü’l-icmal.” Fatih Millet Kütüphanesi T 933, 18b. 31 „Vezir-i azam Mehemmed Paşa hazretlerinün ebniye-i hayrat ve hasenatını beyan eder ale’s-se bilü’l-icmal.” Süleymaniye Kütüphanesi, Lala İsmail 737, 40a. 32 Necipoğlu, G.: The Age of Sinan i. m. 346. 33 Feridun M. Emecen: Kānûni Sultan Süleyman’ın Macaristan’daki Türbesine Dair Görüşler. In: Ekrem Hakkı Ayverdi. 30. Yıl Hâtıra Kitabı. (İstanbul Fetih Cemiyeti, 114.) İstanbul 2014. 84. 27. jegyz.
