Századok – 2019

2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről

KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 604 veszélyekre és „az Orániai” „hajlóságának” pozitív olvasatára.94 A széphalmi író soraiból érezhetjük, hogy a fiatal bárót – bizonyára az apai örökség ismeretében – az „Egmont-típusba” sorolta.95 Úgy tűnik, környezete később is könnyen azo ­nosította Wesselényit az Egmont-szerep tartalmával, aminek heves vérmérséklete s olykor indulatos, elveiből nehezen engedő attitűdje lehet a magyarázata. Ezt bi­zonyítja az erdélyi országgyűlésre személyesen leutazó későbbi író, Kovács Lajos beszámolója, amely szerint a diétán elterjedt Wesselényi hasonlítása Egmonthoz. Ezt megerősíti Bölöni Farkas Sándor naplóbejegyzése, amelyből kiderül, hogy ő szemtől szembe is nevezte így Wesselényit, amit bizonyára figyelmeztetésnek szánt.96 Kovács szerint az erdélyi országgyűlésen szerepet nem játszó Széchenyit is bevonták a nevekkel való játékba: őt Orániai Vilmosnak nevezték, valószínűleg a kormányhoz való viszonya miatt. A „csoportos hasonlítás” kiinduló pontja a gyű­lést „levezénylő”, majd feloszlató kormánybiztos, Estei Ferdinánd Alba herceghez való hasonlítása lehetett.97 (Róla Kossuthnak egy másik Schiller-dráma szerep ­lője „jutott eszébe”: ő „Erdélyi Geszlernek” nevezte a főherceget.)98 Az Egmont – Orániai Vilmos páros egy 1831-es Wesselényi által Széchenyinek írt levélben is előkerül, ahol a báró Kazinczy 21 évvel korábbi érvelésével figyelmeztette a gró­fot az Egmont-szerep veszélyeire. Wesselényi kiemelte Orániai Vilmos példáját, s ahhoz mérve értékelte saját személyiségét is, ami jelzi, hogy környezetével ellen­tétben nem Egmont, hanem az orániai herceg volt számára a minta. 99 Külön csoportot alkotnak a vaksághoz kapcsolódó jelzők és hasonlítások. A legkorábbi Széchenyi „vak filozóf” kifejezése 1838-ból, aminél korábbit nem is találhatunk, ugyanis Wesselényit 1838 nyarán viszonylag hirtelen taglózta le a közeli vakság rémképe: ekkor veszítette el egy évtizedes látásromlás után bal szeme világát, és jelentkezett ezzel szinte egy időben jobb szemén is a homályosodás. A tel­jes vakság 1844-ben állt be,100 s elsősorban a báró halála után terjedt el személye 94 Kazinczy Ferenc ifj. Wesselényi Miklóshoz, Széphalom, 1810. ápr. 26. In: KazLev VII. 1724. lev. 396. 95 Kazinczy egy viszonyleképező metaforában id. Wesselényit Egmondtnak, a fiút Egmondt fiának nevezte: „Itt nem fogja a később generatio elborzadva mondani azt, amit a nagy Egmondt fijának látá­sakor mondott, ki annyira kicsiny volt a nagy atya mellett, hogy még szégyelte, hogy a feje-vettnek fija – nyilván azért, mert a ragyogásra vágyás miatt hasonlatlanná lett atyjához.” Kazinczy Ferenc levele ifj. Wesselényi Miklóshoz. Széphalom, 1810. ápr. 26. In: KazLev VII. 1724. lev. 394. 96 Bölöni Farkas Sándor naplója i. m. 145. 97 Kovács félreérti ezeknek a viszonyleképező metaforáknak a jelentését, értelmezése szerint ugyanis az Egmont és Orániai Vilmos nevek arra utalnak, hogy „az egyiket [Széchenyi] mindenben siker, a mási­kat [Wesselényi] vértanúság várta”. Lásd Kovács Lajos: Gróf Széchenyi István közéletének utolsó három éve 1846–1848. Bp. 1889. 85. 98 A metaforának komoly utóélete lett, Kossuth perében is előkerült. Lásd Kossuth Lajos iratai 1837. május–1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. S. a. r. Pajkossy Gábor. (Kossuth Lajos Ösz­szes Művei VII.) Bp. 1989. 121. 99 B. Wesselényi Miklós két érdekes levele gr. Széchenyinek, 1831. Történelmi Lapok 1. (1874) 474. 100 Priszlinger Z.: Egy betegség hétköznapjai i. m. 57.

Next

/
Thumbnails
Contents