Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 602 aki – több leírás szerint is – fiát a szomjúság, éhség, álmatlanság leküzdésére is igyekezett felkészíteni.79 A római hős neve a motivációt erősítendő hangozhatott el a fizikai megpróbáltatások alatt a zsibói udvarban, Titus Livius leírása szerint ugyanis Papirius „kitűnt nemcsak szellemi képességeivel, de testi erejével is. Különösen lábai voltak rendkívül gyorsak [...] a végtelenségig bírta a testi megerőltetést”.80 A további, antik kultúrához kötődő hasonlítások elsősorban egyszer előforduló jelzős szerkezetek („félisteni nyugalom”81 , „titáni egyéni ség”82 , „neptuni karok” 83 , „ciclops ereje” 84 ), illetve konkrét jelenségek kapcsán megjelenő megfeleltetések (Kazinczy a bárót Bucephalus nevű lova miatt Nagy Sándornak,85 gyermeki arca miatt Ámornak nevezte, míg Pulszky az állát hason lította Caracalláéhoz86 ). Ezek a képek természetesen legalább annyit „elmonda nak” a szövegek szerzőiről, mint a hasonlítás alanyáról, s bizonyára a kor latinos műveltsége is magyarázza az antik példák nagy számát, de Wesselényi személyisége és a személye körül kialakult (kialakított) atmoszféra is erősíthette, hogy sokan az ókori mitológia istenekkel, félistenekkel és héroszokkal benépesített környezetében „találták meg” a báró helyét. Az antik világ mellett a németalföldi szabadságharc kora az, amelyiknek több szereplőjéhez is hasonlították kortársai Wesselényit. Ezekben a metaforákban nem maguk a hús-vér történelmi személyek jelennek meg, hanem egyes irodalmi művekben megrajzolt alakjuk. A drámák, regények hősei különböző tulajdonságokat, attitűdöket, életpályákat jelképeztek, a szimbolikus jelentéssel bíró neveket pedig előszeretettel ragasztották magukra és egymásra a különböző pózokat és szerepeket próbálgató reformkori személyek. (A szabadságharc idején játszódó művek közül a legnépszerűbb Schiller Don Carlos a volt, míg a művészete bo nyolultsága miatt Magyarországon szűkebb körben ismert Goethe Egmont cím mel írt drámát a korszakról.)87 A németalföldi történelem alakjaival való „játék” nem hozott létre állandó „párokat”, különböző politikai vagy beszédhelyzetekben 79 Erre mind Kemény Zsigmond, mind Ujfalvy Sándor utalt. Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 115–116.; Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 58.; Kárpáti Attila István a zsibói Wesselényi-könyvtár pedagógiai témájú könyveinek elemzésével mutatja be, hogy id. Wesselényi nevelési módja tudatos koncepción alapult. Lásd Kárpáti A. I.: Wesselényi Miklós és az árvízi hajós i. m. 345., 349. 80 Titus Livius: A római nép története a város alapításától II. Bp. 1982. 33. 81 Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 154. 82 Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei I–V. Bp. 1900–1906. II. 284. 83 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 51–52. 84 Podmaniczky F.: Egy régi gavallér emlékei i. m. 164. 85 Kazinczy F.: Méltóságos báró Wesselényi Miklós úrhoz i. m. 8. 86 Pulszky F.: Életem és korom I. i. m. 73. 87 Vö. Dániel Anna: Schiller világa. Bp. 1988. 395–396.; Velkey Ferenc: Egy Schiller-citátum hátteré hez. In: Natio est semper reformanda. Tanulmányok a 70 éves Gergely András tiszteletére. Szerk. Anka László et al. Bp. 2016. 128.
