Századok – 2019

2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről

KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 594 A két leírás természetesen nincs ellentétben egymással, vannak közös ele­mek, illetve olyanok, amelyeket csak az egyik vagy a másik szerző emelt ki. Míg Kemény magas termetről ír, Ujfalvy Wesselényi magasságát csak az apáéhoz vi­szonyítva adja meg: annál magasabb. A test legjellemzőbb külső tulajdonságai mindkettőjüknél a széles váll, a kidülledő mell és az izmos végtagok. Az arcot Kemény sokkal részletesebben elemzi, Ujfalvy emlékirata a szemekről, a tekintet­ről, az orról és az esszében hangsúlyosan megjelenő nyakról semmit sem mond, viszont mindkét szöveg kiemelten foglalkozik a széles homlokkal. Míg Kemény a haj és az arcszőrzet színeit emeli ki, addig Ujfalvy azt, hogy ezek annyira bozon­tosak, hogy a báró rendszeresen fésülte is erős testszőrét. A Keménynél enyhén bírált karika lábak és széles kezek Ujfalvy leírásában is helyet kapnak. A szövegek a test bemutatásánál tárgyalják az erős, harsány orgánumot is. 33 Vizsgált témánk szempontjából Kemény és Ujfalvy írásai sajátos helyzetben lévő források – egyaránt tekinthetők ugyanis egykorú és retrospektív szövegek­nek. Ezek az egyedüli összefüggő leírások Wesselényi testéről olyan szerzők tol­lából, akik személyesen ismerték a bárót, külsejét részletesen bemutatják, de nem egy előírt szabályrendszer alapján készült orvosi vagy rendőrségi34 jellemzések. Az esszé és az emlékirat ugyanakkor – azáltal, hogy közvetlenül a báró halá­la után keletkeztek – Wesselényi emlékezetének kialakítása kapcsán viszonyítási pontként is funkcionáltak, s ezzel a szerzők is tisztában voltak. Mindkét leírás­ban fontos szerepet kaptak a külső (a test) és az azzal szorosan összefüggő ha­bitus jellemző jegyei, amelyek a magánember és a politikus tetteire is gyakran magyarázatot adtak. Sőt, a két műben Wesselényi egész alakja olyan „világban” jelenik meg, melyet nagyban a testi felépítése és az ahhoz kapcsolódó tettei ha­tároznak meg. Kemény szövege alapján Wesselényit elsősorban az antik hősök között tudjuk elképzelni, aminek alapja az „emberin” túlmutató szavak (bika ­nyak, szirt erős váll, tigris szemek, oroszlán hang) használata, és konkrét utalások („herkulesi alkat”, „az antik szobrokon, csak a görög művészet félisteni marad­ványain találhatni gyakran oly homlokokra”).35 Ujfalvynál – elsősorban a zsi ­bói vadászatok és erőpróbák leírásaiban – pedig egy középkori lovagot látunk. 36 A történeti emlékezetben ezt a „félisteni”, „hősi” pózban bemutatott alakot építik 33 Uo. 60–61. 34 Hivatalos rendőrségi személyleírás is majdnem keletkezett Wesselényiről: 1835 áprilisában a Gu­bernium arról értesítette Közép-Szolnok megyét, hogy Wesselényit tartóztassák le, ha nem találják, akkor pedig a megye készítsen személyleírást róla. Lásd Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 321. Az eset Bölöni Farkas Sándor naplójában is benne van, sőt ő már márciusban írt az elfogatóparancs kiadásáról: „Wesselényit convincálta a tábla per non venit. Szolnokhoz kiment a rendelés, hogy szemé­lyes leírását küldje bé.” Lásd Bölöni Farkas Sándor naplója. (Téka) Bukarest 1971. 61. 35 Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 150. 36 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 51–52., 252–253., 256–257., 264–266.

Next

/
Thumbnails
Contents