Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
580 WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS AZ AUGSBURGI ALLGEMEINE ZEITUNG diéta eseményeire, s felvázolta a külföldi olvasóknak a magyar országgyűlés működési mechanizmusát, valamint Kossuth 1848. március 3-ai beszédének tartalmát.86 Ezen a ponton megszakította az addigi kronologikus szerkesztési elvet, és az érvelésre, az áprilisi törvények védelmére helyezte a hangsúlyt. Saját emlékei felhasználásával festette le az uralkodó Pozsonyba érkezésének ünnepélyes és örömteli hangulatát – ebben a vak Wesselényi számára hallható hatások, az emberek éljenzései dominálnak –, amely örömöt az uralkodói család is osztotta. Az atmoszféra ábrázolásának a célja az volt, hogy Wesselényi az uralkodó fogadtatásával, valamint a törvények szentesítésének ünnepélyességével cáfolja meg azt az okfejtést, miszerint V. Ferdinánd kényszer alatt, saját akarata ellenére szentesítette az áprilisi törvényeket, s ebből következően azok nem lennének érvényesek. Wesselényi ezzel meg is válaszolja röpirata címének első részét: a magyarok elfogadták a törvényes úton hozott jogszabályokat, elismerték volna uralkodójukat, ha ő elfogadta és megtartotta volna a törvényeket. Így viszont nem maradt más út, mint a fegyveres önvédelem. Bár továbbra is úgy vélte, a törvények biztosabb megoldást jelentenek, mint a fegyverek, nagy változás figyelhető meg nézeteiben Gräfenbergbe távozása előtt elmondott utolsó beszédéhez képest, amelyben elutasította a fegyveres önvédelem lehetőségét.87 Wesselényi nem tartózkodott az éles, kemény mondatok leírásától sem. Korábbi, az ellenzékről szóló cikkéhez és a konzervatív jelzőről szóló okfejtéséhez hasonlóan az alapoktól, a fogalmak definiálásától kiindulva érvelt a lázadó jelző kapcsán, és válaszolt arra a kérdésre, hogy kik a rebellisek: „nem azok, akik alkotmányukat és törvényeiket védik, habár fegyverrel a kezükben, mivel arra kényszerültek; hanem azok, akik a törvényeket és az alkotmányt karddal és erővel megtámadják, még ha az állam kormányrúdját tartanák is a kezükben, vagy korona lenne a fejükön. ” 88 Az ellenérvek cáfolatát követően tért ki arra a kérdésre, miért volt szükség az áprilisi törvényekre. 1846 áprilisában megjelent, az ellenzéket védelmébe vevő cikkével itt is hasonlóság fedezhető fel: a korszellem és a fejlődés következtében fejleszteni kellett az alkotmányt. Wesselényi hosszú érvelésben igyekezett bebizonyítani, hogy az áprilisi törvényekben megjelenő elemek – a felelős kormány, a népképviseleti rendszer, a törvény előtti egyenlőség, a jobbágyfelszabadítás, valamint a szabad sajtó – nem idegenek a magyar jogrendtől, és előzményeik már évszázadokkal ezelőtt jelen voltak.89 Az április törvényeket öt tematikus csoportra osztva – az alkotmányos önállóságot, az ország egységét, a törvény előtti 86 Miklós Wesselényi : Die Ursache und der Zweck des Kampfes in Ungarn. H. é. n. 1–13. 87 Trócsányi Zs.: Wesselényi i. m. 547–549. 88 Wesselényi, M.: Die Ursache i. m. 14–20. 89 Uo. 21–29. Wesselényi hasonló érvelést alkalmaz Balítéletekről című művében is, amelyet ott arra használ fel, hogy bebizonyítsa az alkotmány egyes elemeinek – például a személyi szabadságjogok, az
