Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 579 stílusban összefoglaló – könyvében, napjainkra azonban Wesselényinek ez a munkája feledésbe merült. 80 A röpirat megírásának fázisairól a fennmaradt forrásokban nem található semmilyen adat. A tartalomból ítélve egyes részei 1849. március 4-ét, az oktrojált alkotmány kiadását követően készültek el, de elképzelhető, hogy az áprilisi törvényeket bemutató szakaszon már korábban, akár 1848 decemberétől dolgozhatott – ekkor ugyanis már tervbe vette a röpirat megírását, és ötletét megemlítette az ismeretségi körébe tartozó neissei könyvnyomdásznak, Müllernek.81 1849 máju sára elkészült röpiratával, és megkereste Müllert, vállalná-e a kiadást.82 Annak ellenére, hogy Wesselényi gyorsan felmérte a kiadás költségeit, s több alkalommal is elküldte ajánlatát Müllernek, leveleire nem kapott választ.83 1849 júniusában juttatta el a kéziratot a nyomdásznak azzal a kéréssel, hogy a szerző nevét ne tüntesse fel a röpiraton, legfeljebb annyit jelezzen a mű elején, hogy az író „épp oly kevéssé a barátja a forradalmi anarchiának vagy a véres és mindent leromboló republikanizmusnak, mint ahogy esküdt ellensége az abszolutizmusnak”.84 Bár Müller fürdőkúrája miatt hosszú hetekig távol volt, végül 1849. október elejére elkészült a röpirat kinyomtatásával. 85 Hiába esik sok szó gyakran Magyarországról és Erdélyről az utóbbi időben, a legtöbben mégsem rendelkeznek kellő ismeretekkel róluk – szögezi le Wesselényi röpirata felütésében. A 60 oldalas mű tematikai merítése bőséges, megtalálható benne minden olyan téma, amely Wesselényi korábbi felhívásaiban, valamint 1848 végén Bezerédj Istvánnak írt leveleiben megjelent. A szerző nem csupán az áprilisi törvények létrejöttének folyamatával, valamint azok tartalmával, hanem a megelőző néhány év politikai tendenciáival, továbbá a társadalmi viszonyokkal is szerette volna megismertetni olvasóit. Az előzmények bemutatása során áttekintő képet adott az 1844 óta egyre csak szaporodó sérelmekről – például az adminisztrátori rendszer kiépítéséről, a partiumi vármegyékkel kapcsolatos törvénysértésekről, a cenzúra szigorodásáról –, majd rátért az 1847–1848. évi pozsonyi 80 Gál István : Wesselényi Miklós. Kolozsvár 1942. 36–38.; Trócsányi Zsolt : Wesselényi Miklós és világa. Bp. 1970. 252. Wesselényi röpirata a Magyar történeti bibliográfiában is szerepel, kiadási idejét tévesen 1848-ra datálták. Lásd Magyar történeti bibliográfia, 1825–1867. III. Szerk. a Történettudományi Intézet munkaközössége I. Tóth Zoltán vezetésével. Bp. 1950. 71. 81 A neissei nyomdász keresztneve ismeretlen. 82 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 169. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Müllernek, 1849. máj. 10. 83 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 169. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Müllernek, 1849. máj. 17., máj. 20., máj. 27., jún. 4. Wesselényi leveleiben 200 példány kiadási költségeiről tett említést, minden bizonnyal végül ennyi példányban jelent meg a mű. Egyetlen példány maradt fenn a magyarországi közgyűjteményekben, ezt az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára őrzi a Gb 1641 jelzet alatt. 84 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 169. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Müllernek, 1849. jún. 6. 85 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 145. Müller levele Wesselényi Miklósnak, 1849. szept. 12.; ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 169. Wesselényi Miklós levele Müllernek, 1849. okt. 1.
