Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 575 ellenzék védelmében írta meg.56 Az aktív politikai tevékenységtől való sokéves távolmaradása indokolhatta óvatosságát és bizonytalanságát cikke publikálásával kapcsolatban, ezért azt Deák Ferencnek és Lukácsnak is elküldte azzal a kéréssel, hogy nézzék azt át és írják meg neki véleményüket, valamint azt is: milyen hatást gyakorolhat az írás a magyarországi ellenzék külföldi megítélésére? 57 Mindkettejük jóváhagyását követően Lukács 1846. április 14-én elküldte a kéziratot Wesselényi kísérőlevelével együtt az augsburgi szerkesztőségnek. 58 A cikk felütésében a báró deklarálta, hogy a névtelen tudósító állításával ellentétben most is – ahogy harminc éve változatlanul – az ellenzék tagjának tartja magát. Bár leszögezte, hogy a szerző nem ismeri sem az ellenzék cikkben megemlített tagjait, sem a magyarországi viszonyokat, több mint tíz évvel korábbi, kéziratban maradt válaszával ellentétben ez alkalommal nem részletekbe menően cáfolta meg a tévedéseket, hanem kihasználta a lehetőséget arra, hogy megismertesse a külfölddel a magyar ellenzék céljait, s ezen keresztül világított rá az oppozícióval kapcsolatos általános tévedésekre. Amíg az Allgemeine Zeitung ban megjelent cikk a radikális és az anarchista jelzőkkel illette az ellenzéket, addig Wesselényi rávilágított a politikai jelzők szubjektív mivoltára. Mint kifejtette, inkább konzervatívnak lehetne nevezni a magyar oppozíciót, amely mindig az alkotmányt és a nemzetet kívánta megőrizni, s amely felismerte, hogy Magyarországnak csak a Habsburg Birodalom részeként lehet jövője és lehetősége a fejlődésre. Az ellenzék reformjavaslatait úgy mutatta be, mint szükséges teendőt a meglévő intézmények fenntartásra érdekében. „Ki őrzi meg a házat, az, aki a sérült részeket kidobja, és jobbal pótolja, vagy az, aki a megrongáltat és a rosszat, amitől az kárt szenved és összedől, megőrzi?” – tette fel a kérdést Wesselényi érvei illusztrálására. 59 Wesselényi nyilatkozatára két válaszcikk is megjelent az Allgemeine Zeitung ha sábjain „néhány igazi konzervatív” aláírással,60 ő azonban nem kívánt ezekre felel ni.61 Ehelyett – ahogy cikke zárásában is jelezte – az 1845. decemberi bihari gyűlé -56 B. Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenchez. Második közlemény. Kiadja Ferenczi Zoltán. Törté nelmi Tár Új folyam 5. (1904) 323. 57 Ferenczi Z. : B. Wesselényi levelei Deák Ferenchez i. m. 323–324.; ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 165. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Lukács Móricnak, 1846. márc. 26. 58 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 144. Lukács Móric levele Wesselényi Miklósnak, 1846. ápr. 14.; Deák Ferenc emlékezete II. Levelek (1822–1875). Összegyűjt., jegyz. Váczy János. Bp. 1890. 174–176. 59 Allgemeine Zeitung, 1846. április 22. A cikk magyarul is megjelent: Jelenkor, 1846. május 3.; B. Wesselényi Miklós nyilatkozata a’ magyar ellenzékről ’s ehezi saját viszonyáról (az Allg. Zeitungból). Erdélyi Híradó, 1846. május 4.; Jelenkor, 1846. május 3. A Pesti Hirlap nem közölte a nyilatkozatot, de kifejezte egyetértését az abban foglaltakkal. Pesti Hirlap, 1846. május 14. A német nyelvű cikk kézirata: ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 130a. Wesselényi Miklós „Zöld könyve” 142–148. 60 Die conservative Opposition I. Allgemeine Zeitung, 1846. máj. 5.; Die Conservative Opposition II. Allgemeine Zeitung, 1846. máj. 24. 61 Ferenczi Z. : B. Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenchez i. m. 324.
