Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 573 pesti beszélgetéseik során ajánlotta Wesselényi figyelmébe Pulszkyt, aki már korábban is tevékenyen kivette a részét az Allgemeine Zeitung félrevezető tudósításai és cikkei elleni munkából. Pulszky segítségében reménykedve Wesselényi új ötlettel állt elő, s a külföldi közvélemény megnyerésére irányuló törekvéseit a hírlapok mellett a röpiratokra is ki akarta terjeszteni. Javaslata szerint szükség lenne egy olyan külföldön kiadott munkára, amely hitelesen összefoglalja az 1825 óta eltelt időszak magyar közéleti eseményeit, továbbá – az egyesület tervezetében megjelenő, a megosztottság elkerülését szolgáló ponttal ellentétben – kifejezetten a bécsi kormány törvénysértéseire koncentrálna.46 Pulszkytól azonban nem kapott választ felvetésére, s időközben Lukács Móric kapcsolata is megromlott az augsburgi szerkesztőséggel, amely 1845 őszétől nem közölte cikkeit. 47 Lukács kulcspozíciójának és az augsburgi lapban történő válaszadás lehetőségének elvesztése miatt Wesselényi ismét megkezdte szervező munkáját annak érdekében, hogy többen közösen írjanak tudósításokat a legolvasottabb külföldi lapokba. Megfogadta Lukács javaslatait, aki felhívta a figyelmét arra, hogy a külföldi lapokkal történő kapcsolattartáshoz és a cikkek megírásához bizonyos anyagi háttérre is szükség van, s azt javasolta neki, a financiális szükségletek megteremtése érdekében keresse meg Batthyány Lajost és Batthyány Kázmért.48 Wesselényi a sajtócikkek mellett továbbra is fenntartotta a röpiratokra vonatkozó javaslatát, és Lukácsot, Pulszkyt, valamint barátai közül a két Batthyány mellett Kossuthot, az ekkor Batthyány Kázmér gazdasági ügyeinek intézőjeként tevékenykedő Nagy Károlyt, továbbá Teleki Lászlót és az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlés tolnai követét, Bezerédj Istvánt kereste meg kezdeményezésével.49 A báró javaslata az ellenzéki tanácskozásokon is szóba került, s ugyan nem vetették el a tervet, a megvalósíthatóság szempontjából nem találták eléggé kidolgozottnak. 50 Az 1846. június 6-i ellenzéki tanácskozáson ismét napirendre került a külföldi sajtónak írandó tudósítások kérdése, amelyet ekkor már nemcsak támogattak a 46 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 164. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Pulszky Ferenchez, 1845. júl. 31. 47 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 144. Lukács Móric levele Wesselényi Miklósnak, 1846. jan. 1. Lukács hiába intézett több levelet is a szerkesztőséghez, hogy megtudja mellőzésének okát, kérdéseire nem kapott választ. 48 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 144. Lukács Móric levele Wesselényi Miklósnak, 1846. jan. 1. 49 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 165. WM lmk. Wesselényi Miklós levele Batthyány Kázmérnak, Batthyány Lajosnak és Nagy Károlynak, 1846. jan. 31.; Lukács Móricnak, 1846. febr. 2., 1846. márc. 3.; Pulszky Ferencnek, Teleki Lászlónak és Bezerédj Istvánnak, 1846. márc. 5. Ferenczi Z. : B. Wesselé nyi – Kossuth II. i. m. 195.; B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Harmadik közlemény. Kiadja Ferenczi Zoltán. Történelmi Tár Új folyam 4. (1903) 322–323. 50 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 141. Kossuth Lajos levele Wesselényi Miklósnak, 1846. febr. 13. Ferenczi Zoltán Kossuth és Wesselényi levelezését közreadó forrásközléseiben ez a levél nem szerepel. ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 133. Bezerédj István levele Wesselényi Miklósnak, 1846. febr. 17.
