Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 567 találkozások és eszmecserék politikai gondolkodására is nagy hatást gyakoroltak.18 Bár naplójának szűkszavú bejegyzéseiből nem tudjuk meg, egy-egy be szélgetés alkalmával miről váltott szót külföldi ismerőseivel, barátaival, néhány személyt azért azonosítani lehet szűkebb társasági köréből, mint például Karl Liechteinstein herceget és családját, akiknél Wesselényi rendszeresen megfordult vacsoravendégként.19 A személyes kapcsolatok mellett a korabeli német nyelvű röpiratok, az osztrák-német liberális szerzők – például Franz Schuselka és Viktor Franz von Adrian-Werburg – munkái is hatással lehettek Wesselényire, amelyek a Habsburg Birodalom európai helyzetével, valamint Oroszország szerepével foglalkoztak.20 A kiszélesedett politikai látómező nyomán kezdett Szózat a’ magyar és szláv nemzetiség’ ügyében című munkájának megírásához, amelynek tematikai alapvetéseit 1842. június 11-én kelt soraiban osztotta meg Kossuth Lajossal. 21 Wesselényi levele nem csupán a Szózat alapgondolatának legelső említése miatt fontos; hat és fél év után ekkor kerül elő ugyanis ismét a külföldi sajtóorgánumokba írandó, a magyar közéletet hitelesen bemutató cikkek és tudósítások „ügye”. A megtört egészségű, a magyar politikai életet Gräfenbergből, a lapok tudósításain és barátainak levelein keresztül figyelemmel követő Wesselényinek terve megvalósításához segítőtársakra volt szüksége. A témát ennek jegyében óvatos megfogalmazással ajánlotta Kossuth figyelmébe, a felhívásban és a kezdeményezés hírének terjesztésében kérve segítségét. Tisztában volt azzal, hogy vannak sokkal fontosabb feladatok is, azonban úgy vélte, hogy a külföldi közvélemény előtti pozitív megjelenés sok előnnyel járna az ellenzék számára, ezért erre is figyelmet és erőt kell fordítani. Mint levelében kifejtette, a magyar fejlődés elérte azt a fokot, amelyen már nem csupán a belpolitikai eseményekre kell figyelmet szentelni, hanem arra is, hogy a külföld közvéleménye minél jobban megismerje a magyar közéletet, és hiteles képet kapjon az éppen aktuális politikai témákról, vitákról és a gazdasági, társadalmi folyamatokról. Két nagyobb feladatot különített el: a magyar politikai élet pillanatnyi kérdéseinek és folyamatainak bemutatását, valamint az utóbbi két évben a külföldi lapokban napvilágot látott téves, szándékosan elferdített és félrevezető tudósítások megcáfolását, különös figyelmet fordítva a szlovák és horvát lapokban megjelent cikkekre. Az „ügy” megvalósítását Wesselényi egy önkéntes közreműködés alapján szerveződő közösségben képzelte 18 Trócsányi Zs .: Wesselényi i. m. 449–451. 19 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 129. Wesselényi Miklós naplója, 1839. júl 8., júl. 10., júl. 12. 20 Részletesen lásd Deák Ágnes : Wesselényi Szózata a korabeli osztrák-német és szláv röpiratirodalom tengerében. In: Wesselényi emlékülés. Szerk. Takács Péter. (A Kölcsey Társaság füzetei 8.) Fehérgyarmat 1996. 17–38. 21 Trócsányi Zs .: Wesselényi i. m. 452.
