Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
KÁRPÁTI ATTILA ISTVÁN 565 tudósítások szövegrészleteit. 8 Sőt, 1835. június 16-ai naplófeljegyzésében ös z szegyűjtötte a február óta a külföldi sajtóban megjelent, róla szóló tudósításokat nem csupán az Allgemeine Zeitung ból, hanem a Frankfurter Zeitung ból is, továbbá ugyancsak említést tett egy, a Journal des Débates hasábjain megjelent cikkről. 9 Wesselényi naplófeljegyzéseiben 1835 késő őszén egy újabb mozzanat figyelhető meg a külföldi sajtóorgánumokban megjelent cikkekkel kapcsolatban. „[...] oly istentelen ’s ostoba hogy a’ csigának is felforralhatná vérét. És mind ezt türni kell, – ’s felelni nem lehet” – jellemezte a báró az Allgemeine Zeitung ban megjelent, fentebb már említett, erdélyi ellenzékről szóló írást. 10 1835 novem berében, vélhetően a benne uralkodó feszültség és ingerültség levezetése céljából megírta válaszát (igaz, csupán naplójának, publikációs szándék nélkül) az Allgemeine Zeitung október 31-ei, pozsonyi diétáról szóló tudósítására. 11 A publicista információi szerint a pozsonyi diéta 1836 tavaszán véget érhet, mivel a rendek és a kormány tárgyalásai kimondottan jól álltak, s már ki is jelölték a következő országgyűlés időpontját.12 „Sajnálatos, amikor nyilvános lapok – különösen olyanok, amelyek egyébként joggal általánosan nagyra becsültek – valótlanságokat és téves állításokat közölnek” – kezdte válaszát Wesselényi. Bevezető soraiban érezhető felindultsága, a tudatlanság szó a rövid felütésben négyszer is szerepel. Hangsúlyozta, hogy az Allgemeine Zeitung számaiban egy ideje „téves és ízléstelen” hírek jelentek meg, amelyek a közvéleményt tévútra akarták vezetni, s felelősségre vonta nemcsak a tudósítókat, de a szerkesztőséget is azért, mert nem ellenőrizték munkatársaik forrásait. Ezt követően mondatról mondatra haladva, érveit tényekkel alátámasztva megcáfolta a pozsonyi országgyűlésről szóló tudósítás állításait. Egyfelől felhívta a figyelmet a téves, félrevezető információkra: a rendek és a kormányzat tárgyalásai messze nem állnak olyan jól, mint azt a tudósító állítja. Mindemellett rávilágított azokra az elemi tévedésekre is, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a cikk szerzője nem ismeri a magyar országgyűlés működési mechanizmusát: a leírtakkal ellentétben nem az uralkodó terjeszt elő a rendeknek törvényjavaslatot, hanem fordítva történik, a diéta összehívásáról és bezárásáról pedig az uralkodó nem 8 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 128. Wesselényi Miklós naplója, 1835. máj. 9., 1835. júl. 17., 1835. júl. 27., 1835. aug. 5., 1835. aug. 10. 9 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 128. Wesselényi Miklós naplója, 1835. jún. 16.; 1835. július 17-i feljegyzése alapján nem csupán a fenti lapokat kísérte rendszeres figyelemmel, de a Frankfurter Journalt is. 10 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 130. Wesselényi Miklós naplója, 1835. márc. 6. 11 „Ha lehetne az Ujságba holmit szabadon tétetni, ilyformán kellene erre felelni [...].” ANR DJC fond nr. 928, crt. nr. 657. Wesselényi Miklós naplója, 1835. nov. 13. 12 Allgemeine Zeitung, 1835. november 5.
