Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
563 SZÁZADOK . () . SZÁM Kárpáti Attila István WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS AZ AUGSBURGI ALLGEMEINE ZEITUNG A történeti emlékezet több, Wesselényi Miklóshoz kapcsolódó állandó jelzőt is megőrzött: a „legelső magyar ifjú”, „az árvízi hajós”, a „polgári halott”. Ez utóbbi eredetét tekintve elkülönül a többitől, mivel a báró saját magának alkotta öndefinícióként. A „polgári halott” képe a Szózat a’ magyar és szláv nemzetiség’ ügyében című műve bevezetése révén vált közismertté 1843-ban, e kép gyökerei 1839 februárjáig vezethetők vissza. Hűtlenségi perének ítéletére várva Wesselényi így látta helyzetét: „Az én polgári éltem’ pályája legnagyobb hihetőség szerint már úgy is be van zárva. [...] Ezért hazámnak, polgári közéletben létező ’s munkáló fija nem lehetvén, ’s igy polgárilag többé nem élvén, a’ szó teljes mértékében hazámra nézve nem vagyok, ’s nem lehetek egyéb emléknél.” 1 Bár megvakulása és rossz egészségi állapota miatt az aktív részvételt igénylő közéleti munkából nem tudta kivenni a részét, az 1840-es években fejlődésnek induló magyarországi politikai sajtóban az önmagát „emlékként” definiáló Wesselényi új tevékenységi teret talált magának abban reménykedve, hogy Gräfenbergből, majd hazatérését követően Zsibóról befolyást gyakorolhat a magyar politikai életre. Már Kemény Zsigmond utalt arra A két Wesselényi Miklós című, 1851-ben megjelent politikai jellemrajzában, hogy a báró megpróbálta figyelemmel kísérni a közéleti eseményeket, cikkeket írt, valamint elküldte kezdeményezéseinek terveit az aktív közéleti szerepet vállaló barátainak.2 A 19. század második felében és a 20. század elején megjelent Wesselényi-életrajzokban azonban nem találjuk nyomát a báró publicisztikai tevékenységének. Trócsányi Zsolt volt az első, aki 1965-ben megjelent – napjainkban is a Wesselényi-kutatás alapvető munkájaként számon tartott – monográfiájában bemutatta a báró 1840-es években írt, a Pesti Hirlap és az Erdélyi Hiradó hasábjain közzétett magyar nyelvű cikkeit,3 az 1998-ban megjelent, Fónagy Zoltán által összeállított gyűjtemény révén pedig az olvasóközönség megismerhette Wesselényi magyar lapokban 1 Biblioteca Centrală Universitară Lucian Blaga, Colecţii speciale, Ms. 2599. Wesselényi Miklós naplója, 1839. febr. 2. Vö. Wesselényi Miklós : Szózat a’ magyar és szláv nemzetiség’ ügyében. Lipcse 1843. 1–4. 2 Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós. In: Magyar szónokok és statusférfiak. Kiadja Csengery Antal. (Politicai jellemrajzok) Pest 1851. 176. 3 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. 487–492., 494, 498–501.
