Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 559 neveltetése miatt az asszony nem rendelkezhetett, de amely új státuszához már hozzátartozott. Ezen a ponton is Lux Anna társasági befogadásának a megerősítéséről volt tehát szó – s végsősoron ez vezetett el Wesselényi halála után az új házassághoz is. Lux Anna ugyanis férje halála után csupán néhány hónappal kinyilvánította házassági tervét. Mivel Ujfalvy szerint túl kevés idő telt még el az özvegységből, igyekezett megakadályozni a házasságkötést. Még azt az érvet is bevetette emlékiratának tanúsága szerint, hogy Lux Anna „használja fel az élet örömeit, csak használja okosan; mi behunyjuk szemünket, és szemrehányástól ne tartson minden ok nélkül”.66 Azaz Ujfalvy szerint még az esetleges viszony is elfogadható lenne, ha megmarad a privátszféra keretei között. Persze mivel ő nem volt része az erdélyi arisztokrata rokonságnak, kérdéses, hogy a mondatban szereplő „mi” vajon milyen társadalmi csoportra vonatkozhatott volna, s ő vajon miképpen garantálhatta volna ennek nevében a morális ítélkezés felfüggesztését. A házasság azonban 1851-ben létrejött, s ezzel egy újabb háborúság lehetősége állt elő. Végrendeletében ugyanis Wesselényi úgy rendelkezett (mivel alighanem számított arra, hogy fiatal felesége újra férjhez akar majd menni), hogy az asszony csak addig lehet a Wesselényi-gyermekek gyámja, amíg férje nevét viseli. Ezért a Wesselényi-birtok gazdasági ügyintézésével megbízott gyámok el akarták szakítani a gyermekeket anyjuktól, amikor az a házasságkötés után fiaival együtt Mocsáryhoz költözött. Ez nem sikerült. A feszültség feloldására Ujfalvy Sándor az egyeztetések és kompromisszumok kimunkálásában leginkább jártas, nagy tekintélyű gyámot, Deák Ferencet kérte föl, aki értekezett a magyarországi illetékességű gyámokkal (Wesselényi összesen 28 gyámot nevezett meg, vegyesen magyarországiakat és erdélyieket), s végülis a gyámság vitelével megbízták a legközelebbi rokont, Wesselényi Ferencet, akit a hatóságok is elfogadtak erre a szerepre.67 A Wesselényi-fiúk pedig maradhattak az anyjuk mellett. 68 Lux Anna második házassága hasonló feszültségeket generált, mint Szendrey Júlia újbóli férjhez menetele. Persze a különbségek is sokatmondóak. Lux Anna egyértelműen, jogi értelemben is özvegy volt, míg Szendrey Júlia esetében Petőfi 66 Uo. 320–321. 67 Bővebben lásd Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete (1826–1874). Bp. 1967. 53–57. 68 Lux Anna 1853–54-es, fiaihoz írott levelei annak köszönhetik a létüket, hogy éppen távol voltak egymástól: a fiúk Zsibón, az asszony pedig Nógrád megyében, Mocsáry Lajossal. Ez a távollét azonban csak átmeneti volt, mert a fiúk anyjukkal és új férjével éltek (akit egyébként Lux Anna a fiúk „apja”-ként emleget a leveleiben, míg Wesselényit „jó atyátok”-ként). A levélanyag lelőhelye: Arhivele Nationale direcţia judeţeana Cluj. Fondul familial Wesselényi din Jibou. Fond nr. 174. Corespondenta trimisa de Lux Ana, sotia baronului Wesselényi Miklos II, 1853–1864. A levelek fényképmásolatát és átiratát Radnai Dániel Szabolcsnak köszönhetem.
