Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 557 hajlandó volt elhinni, a nő alacsony származása miatt indoklást és magyarázatot nyert számára. Egy másik nőtől is van azonban egy érdekes reflexiónk, amely éppen egy családtag reakcióját rögzíti. Bánffy Jánosné Wesselényi Jozefa, aki a család másik, hadadi ágához tartozott, 1848–1849-es élményeiről írott, feltehetőleg 1859-ből származó emlékiratában rögzítette az utolsó erdélyi országgyűlés kapcsán, mintegy mellékesen, s persze jóval később, mint ahogy a házasság létrejött: „Kiáltozták, hogy ne bocsássanak több nőt a terembe, de midőn Wesselényi Miklósné lépett bé, megéljenezték, éspedig nem annyira férje érdeméért, hanem azért, mint mondták, »hogy ő a népből származott«. Bizony, gondolám magamban, jobb lett volna aközt maradnia, mert semmiképpen sem volt közénkbe való.”62 Wesselényi Jozefa szövegéből nem derül ki, mit is ért a „közénkbe” szón, azaz miről gondolja úgy, hogy Lux Annának ott nincs helye. Mindazonáltal erősen valószínű, hogy ez nem az országgyűlés karzatára vonatkozik, hanem sokkal inkább arra a társadalmi közegre és arra az arisztokrata családra, amelyet a magáénak érez. Az összes eddigi reakció közül ez az időben egyik legkésőbbi az, amelyik a legerőteljesebben megmutatja az elutasítást, a kétpólusúként megjelenített társadalmi közeg erejét. Azt a mezőt, ahol adva van a „mi” pólusa, amely pontosabb definíció nélkül is az arisztokrácia világát jelenti, és adva van az „ők” világa, amely kifejezetten a „nép” közege, s amelynek a léte viszolygással tölti el a másik pólusról rápillantó szemlélőt. Akkor is, ha a különbség nem társadalmi alapon, hanem a kulturális meghatározottságok eltérő viszonyai mentén, a tágan értelmezett műveltség kódjai szerint értelmezendő. Külön érdemes tárgyalni Ujfalvy Sándornak az 1850-es években keletkezett emlékiratát, ez ugyanis már egy olyan esemény után keletkezett, amely döntő módon befolyásolta Lux Anna megítélését. Ez pedig az asszonynak a Mocsáry Lajossal kötött, második házassága. (Feltehetően Wesselényi Jozefa emlékirata is ez után keletkezett, de nála nem lehet olyan világosan megtalálni ennek az utólagos pozíciónak a retorikai jelenlétét, mint Ujfalvynál.) Az emlékíró Ujfalvy Sándornak a Lux Annáról megfogalmazott véleményét ugyanis alapvetően az asszony második házasságáról kialakított, igen elítélő ítélete határozta meg. Ujfalvy is Wesselényi szűkebb köréhez tartozott, egyike volt a Wesselényi-fiúk gyámjául kijelölt személyeknek, aki – noha nem volt arisztokrata – határozott elképzelésekkel és morális igényekkel rendelkezett a báró emlékének megőrzéséről.63 Ezzel magyarázható, hogy Lux Annáról végső soron a 62 Bánffy Jánosné Wesselényi Jozefa: Emlékirat. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Józéfa bárónő emlékirata 1848–1849-i élményeiről. S. a. r., bev. Kelemen Lajos, utószó Sas Péter. (Téka) Kolozsvár 2014. 34. 63 Erről bővebben lásd Benkő Samu : A gondolkodó tanú. In: Ujfalvy S. : Emlékiratok i. m. 7–36.
