Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
541 SZÁZADOK . () . SZÁM Szilágyi Márton EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése A báró Wesselényi Miklósra (1796–1850) vonatkozó szakirodalom Trócsányi Zsolt nagy, összefoglaló monográfiája1 óta csak lassan gyarapszik. Persze mond hatnám bizakodóbban is, így: lassan, de gyarapszik. A Wesselényi-életpálya kapcsán föltett kérdések innovatív ereje viszont nem nőtt szembeötlően (bár kétségtelenül jelen vannak már ilyen – feltétlenül méltánylandó – törekvések is). Ez a felemás helyzet nyilvánvalóan összefügg Trócsányi könyvének sajátos jellegével és kényszerű státusával: az alapozó jelentőségű munka ugyanis inkább a kérdések megnyitását akarta elvégezni, ám megjelenése óta mintha csak a lezáró jellege érvényesülne, és senki nem merne komolyan belefogni egy új pályakép megrajzolásába, mondván, Trócsányi már elvégezte ezt a munkát. Pedig ez a monográfia köztes helyzetben van, a szerző nem döntötte el, hogy politikai pályaképet vagy totális személyiségrajzot alkot-e, mintha mindkét igénynek egyszerre akart volna megfelelni. Ez pedig nyilván nem sikerülhetett tökéletesen. Ráadásul a munka kényszerűen csonka is: a rendkívüli anyagismerettel rendelkező, igen alapos Trócsányinak ugyanis – ahogyan erről maga is beszél a könyvében – a megjelenés érdekében monográfiáját tömörítenie kellett, s különösen a jegyzetanyagát kellett megrövidítenie. Így végül olyan könyvhöz adta a nevét, amely jegyzeteiben bizonyosan nem felelt meg saját belső igényének, a pontosság és a hivatkozások visszakereshetősége terén legalábbis semmiképpen: „E helyt tartjuk szükségesnek jelezni: munkánkat eredeti terjedelmének kevesebb mint 2/3-ára kellett összevonnunk. Ezt egyrészt az egész I. rész s a további részek több fejezete nagymérvű rövidítésével oldottuk meg, másrészt (lektoraink, elsősorban Barta István hasznos javaslatát követve) a kritikai apparátus összevonásával. Az I. résznél kritikai apparátus helyett csak bibliográfiai jegyzetet adunk, a további részekben pedig a lehetőségig koncentráltuk a jegyzetapparátust. Ez természetesen a fogalmazásban a túlzott tömörség veszélyével járt, s azzal is, hogy a kritikai apparátusnál 1 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp. 1965. A Wesselényi-szakirodalom korábbi vonulatainak és eredményeinek a bemutatását lásd Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós (1796–1850) kapcsolat rendszere. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 2017. 10–15. Köszönöm Fónagy Zoltánnak, hogy hozzásegített a még publikálatlan értekezés elolvasásához. EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL
