Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Lévai Csaba: George Washington mint rabszolgatartó
GEORGE WASHINGTON MINT RABSZOLGATARTÓ 522 harmadik és negyedik elnöke abban is eltért egymástól, hogy Washington a végrendeletében mindazon rabszolgáit felszabadította, akikre vonatkozóan ezt a fennálló virginiai törvények lehetővé tették. Jefferson és Madison azonban ezt nem tették meg. Jefferson 1764-ben vált jogi értelemben rabszolgái tulajdonosává, s 1826-ban bekövetkezett haláláig valamivel több mint négyszáz rabszolga fordult meg a tulajdonában. Közülük mindössze nyolcat szabadított fel. James Madisonnak halálakor mintegy száz rabszolgája volt, s közülük egyet sem szabadított fel végrendeletében. George Washington viszont végakaratában 124 saját tulajdonában lévő rabszolgáját tette szabaddá. 2 Tanulmányom célja nem az, hogy a maga teljességében rekonstruáljam a tábornok rabszolgaságra vonatkozó nézeteit. Annak részletes feltárására sem törekedtem, hogy mi jellemezte Washingtont rabszolgatartó gazdálkodóként. 3 Írásom célja annak bemutatása, hogy az Egyesült Államok első elnöke hogyan bánt rabszolgáival, és ők hogyan viszonyultak hozzá. Munkámmal tisztelegni szeretnék a kilencvenéves Urbán Aladár előtt, akinek egyik fontos érdeklődési köre az Egyesült Államok korai történetének kutatása. Korábban nem volt olyan magyar történész, aki ezt a szakterületet olyan szakszerűséggel és részletességgel művelte volna, mint ő. Tudományos-ismeretterjesztő publikációiban George Washingtonnal és a rabszolgaság kérdésével is foglalkozott, s ez irányú érdeklődését az amerikai forradalom történetéről írott könyvében összegezte, amely a mai napig a legújabb, magyar történész tollából származó összefoglalása a témának. 4 2 Jean B. Lee: Mount Vernon Plantation: A Model for the Republic. In: Slavery at the Home of George Washington. Ed. Philip J. Schwarz. Mount Vernon 2009. 13–45.; Edward G. Engel: First Enterpre neur. How George Washington Built His and the Nation’s Prosperity. Philadelphia 2016.; Lévai Csaba: Hogyan biztosítható az erényes köztársaság fennmaradása? A klasszikus republikanizmus és a skót felvilágosodás összefonódása Thomas Jefferson politikai gondolkodásában. In: „Politicai philosophiai okoskodás”. Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a 20. századig. Szerk. Fazakas Gergely Tamás – Miru György – Velkey Ferenc. Debrecen 2013. 221–229.; Lucia Stanton: Perfecting Slavery: Rational Plantation Management at Monticello. In: Uő: „Those Who labor for my Happi ness”. Slavery at Thomas Jefferson’s Monticello. Charlottesville–London 2012. 71–89.; Kevin R. C. Gutzman: James Madison and the Maling of America. New York 2013. 335., 398.; Lévai Cs.: „Egy olyan fekete fellegként tekintettem” i. m. 187.; George Washington’s Last Will and Testament. The Papers of George Washington (a továbbiakban: PGW). Retirement Series 4, April – December 1799. Ed. Dorothy Twohig. Charlottesville – London, 1999. 480–481. 3 Minderre lásd Lévai Cs.: „Egy olyan fekete fellegként tekintettem” i. m. 173–179.; Lévai Csaba: Forradalom – háború – rabszolgaság. Az amerikai forradalom hatása George Washington rabszolgasággal kapcsolatos felfogására. Aetas 33. (2018) 122–130.; Engel, E. G.: First Entrepreneur i. m.; Lee, J. B.: Mount Vernon Plantation i. m.; Walsh, L. S.: Slavery and Agriculture at Mount Vernon. In: Slavery at the Home of George Washington i. m. 47–77. 4 Urbán Aladár: George Washington az Egyesült Államok első elnöke. Élet és Tudomány 29. (1974) 2360–2361.; Uő: A modern rabszolgaság gyökerei. História 2. (1980) 16–17.; Uő: Észak és Dél: Gaz daság és politika a rabszolgakérdés tükrében. Rubicon 5. (1994) 4–8.; Uő: Köztársaság az Újvilágban. Az Egyesült Államok születése, 1763–1789. Bp. 1994.; Két világ kutatója. Urbán Aladár 80 éves.
