Századok – 2019

2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)

A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225)

48

az erdélyi püspök és a kalocsai érsek pozícióját, politikai súlyát. Úgy tűnik, a Német Lovagrend barcasági megtelepedéséhez és majdani tevékenységéhez a magyar világi és egyházi vezető réteg egyaránt nagy reményeket fűzött.

II. András 1211. évi oklevele a barcasági birtokadományon és a különböző kiváltságokon (vásártartás, vámszedés, nemesfém bányászat, adómentesség) túl engedélyezte, hogy a Német Lovagrend fából várakat és városokat építsen („castra lignea et urbes ligneas construere eos permisimus”).34

Közép- és Kelet-Európában ekkor még széles körben elterjedtek voltak a sáncokkal, cölöpfalakkal, fatornyokkal épített várak, erősségek (sőt még a 13. század második felében is),35 így az erre vonatkozó építési engedély korántsem jelentett csökkentett vagy korlátozott jogkört. Ahogyan a korabeli Európa más területein, úgy Magyarországon is az uralkodói kegy különös megnyilvánulásának számított a várépítés engedélyezése.36

(A

Német Lovagrend számára kiállított 1211. évi kiváltságlevél a legkorábbi ismert, Magyarországon írásba foglalt várépítési engedély.)37

A

kun támadások veszélyének kitett Barcaság katonai biztosításához a lovagoknak rövid időn belül várakat, erősségeket kellett emelniük. Ez azonban csak oly módon volt lehetséges, hogy már meglévő várakat erősítettek meg, vagy egykori sáncvárak maradványait építették újjá.38

Természetesen megfelelő létszámú munkaerőre is szükségük volt. Egyes vélekedések szerint a lovagok már a Barcaságba költözésükkor számos telepest hoztak magukkal, mert a Német Lovagrendnek szóló újabb, 1212. évi királyi 34 UGDS I. Nr. 19.

35 John E. Kaufmann – Hanna W. Kaufmann: Középkori várak. Szeged 2004. 119–124.; Fügedi Erik:

Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 18–31.; Bóna István:

Az

Árpádok korai várairól. 11–12. századi ispáni várak és határvárak. Debrecen 1995. 19–21.; Juan Cabello: A

nyírkarászi Árpád-kori vár régészeti kutatása. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar közép

korról. Szerk. Neumann Tibor – Rácz György. Bp.–Piliscsaba 2009. 19–25.

36 Horváth Richárd: Várak és uraik a késő középkori Magyarországon. Vázlat a kutatás néhány lehető

ségéről. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor – Rácz György. Bp.–Piliscsaba 2009. 89–95.; Horváth Richárd:

Várépítés engedélyezése az Árpád-kori Magyarorszá

gon. In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Bp. 2011. 79–93.; Normandiában már a 11. század végén törvény írta elő, hogy vár csak a herceg engedélyével épülhetett. Lásd Charles Homer Haskins: Norman Institutions. Cambridge 1918. 282.; Angliában a királyi engedélyez

tetés intézményszerű kiépítése I. Vilmos korától normandiai mintára indult meg és a 12. század végére meg is szilárdult. Lásd Norman J. G. Pounds:

The Medieval Castle in England and Wales. A

Social and Political History. Cambridge 1990. 30–31.; Németországban már I. Henrik (919–936) szabályozta a katonai célú erősségek építését. Lásd Carl Erdmann:

Die Burgordnung Heinrichs

I. Deutsches Archiv für Geschichte des Mittelalters 6. (1943) 59–101., itt: 63–66.; Az 13. század első harmadában írásba foglalt Sachsenspiegel is egyértelműen engedélyhez kötötte a várak építését. Lásd Eike von Repgow:

A Szász tükör. Közreadja Blazovich László, Schmidt József. (A Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára 5.) Szeged 2005. 239. 37 Horváth R.: Várak és uraik i.

m. 95.

38 Benkő Elek: Kelet-Erdély „korai” kővárai. In: Castrum bene 1989. Várak a 13.

században. Szerk. Horváth László. Gyöngyös 1990. 68–85., itt: 73.; Fejér Ignác:

A

német és templomos lovagok Haralyban. Eger 1894. 15.; Hunyadi Zsolt:

A

Német Lovagrend a Barcaságban: régi nézetek, új megfontolások. In: II. András és Székesfehérvár i. m. 116–128., itt: 122.