Századok – 2019
2019 / 2. szám - KRÓNIKA - Topotéka. Helyi közösségek részvétele a magánjellegű dokumentumok megőrzésében és megosztásában (Toma Katalin)
TOMA KATALIN 435 a böngészésben, ezért el kellene gondolkodni a topotékák kétnyelvűvé tételéről, természetesen csakis azon közösségek esetében, amelyek ezt szeretnék megvalósítani. A topotéka felületen rendkívül értékes tartalom halmozódott fel, olyan magánjellegű dokumentumok váltak elérhetővé – mindez nemzetközi perspektívában –, amelyek korábban rejtve voltak a nyilvánosság elől, sőt sok esetben pusztulásra voltak ítélve. E forrásoknak az utókor számára történő megőrzését tekintette alapvető küldetésének a topotéka platform ötletadója, hangsúlyozva emellett, hogy gyűjteménye nem a tudományos diszciplínák mentén rendeződik. A co:op projekt topotéka munkacsomagjában részt vett partnerek azonban tudományos műhelyeknek is számítanak, így természetszerűleg áthelyeződtek a súlypontok a topotéka célkitűzéseit illetően. Felmerült annak igénye, hogy az archívumban felhalmozott tudást a tudományos kutatás is hasznosítsa. Számos olyan forrás áll rendelkezésre, amelyet mentalitástörténeti, társadalomtörténeti kutatások kiegészítésére is fel lehet használni. Ehhez arra van szükség, hogy a történész, helytörténész szakemberek minél szélesebb körében váljon ismertté e platform megléte. A topotékákat kiválóan lehetne alkalmazni az oktatásban is. Számos olyan kutatási témát szolgáltat a felület (például hogyan öltöztek nagyszüleink, hogyan szórakoztak, milyen ételeket fogyasztottak, mivel utaztak, játszottak, hogyan fényképezkedtek stb., mindez európai kitekintésben), amelyek a diákok számára is befogadhatók, és rajtuk keresztül megismerhetik a történeti kutatás menetét. Egyetlen példával szeretném illusztrálni a topotékában rejlő lehetőségeket. A böngészés során a svédországi Svenskbyborna topotékában7 két fényképre let tem figyelmes: egyiken egy vonat volt látható, rajta magyar címerrel, a másikon pedig magyar népviseletbe öltözött lányok álldogáltak, szintén a pályaudvaron. A fotók 1929. július 30-án készültek. De hogyan kerültek Magyarországon készült fotók egy svéd topotékába? A kérdés megválaszolása az internetnek köszönhetően rövid időt vett igénybe, ugyanakkor olyan történelmi eseményekről nyertem tudomást, amelyekről korábban semmilyen ismerettel nem rendelkeztem. Kiderült, hogy a topotéka az 1929-ben Szovjetunióból visszatelepített svédek alapította egyesülethez tartozik. A svéd–orosz háborút lezáró békekötés szerint a svéd lakosú Dagö szigete 1721-től orosz kézbe került. II. Katalin cárnő parancsára 1782-ben mintegy 1000 svédet áttelepítettek a Dnyeper partjára, akik közül csak 530-an érkeztek meg, majd a mostoha körülmények, járvány miatt 1783-ban már csak 135-en voltak életben. A megmaradtak megalapították Altschwedendorf települést. A következő évszázadokban megőrizték nyelvüket, evangélikus hitüket. A 19. század második felében figyelt fel rájuk az anyaország, és főleg a svéd nyelv 7 http://svenskbyborna.topotek.se/
