Századok – 2019
2019 / 2. szám - KRÓNIKA - Topotéka. Helyi közösségek részvétele a magánjellegű dokumentumok megőrzésében és megosztásában (Toma Katalin)
429 TOPOTÉKA Helyi közösségek részvétele a magánjellegű dokumentumok megőrzésében és megosztásában * A topotéka kifejezés csupán néhány éve jelent meg a múltjuk iránt érdeklődők fogalomkészletében. Hallatán a bibliotéka, apotéka, pinakotéka vagy videotéka szavakra asszociálunk, de ha ismerjük is az összetett szó két görög eredetű tagjának, a toposznak és a tékának a jelentését, nagy valószínűséggel nem egy internetes alkalmazásra fogunk gondolni. A topotéka1 ugyanis olyan online archívum jelölésére szolgál, amely lehetőséget ad egy adott közösség múltjára vonatkozó, magánkézben lévő dokumentumok virtuális megőrzésére, egyesítésére, megjelenítésére és egymással való megosztására. A platform ötlete 2010-ben Ausztriában született meg, magyarországi létrejöttét, illetve nemzetközi beágyazódását az Európai Unió Kreatív Európa programja által támogatott pályázatnak köszönheti, amelynek egyik fontos célkitűzése volt a topotékák európai kiterjesztése. Budapest Főváros Levéltára a projekt résztvevőjeként a munkacsomag tevékenységét koordinálta, a koordinátori feladatokkal megbízva e sorok íróját. A négyéves projektidőszak során az ausztriai és európai topotékák együttes száma hatszorosára nőtt! A topotéka ötletének megszületése A topotéka internetes platform magánkezdeményezésből jött létre. Az ausztriai ötletgazda, Alexander Schatek a bécsi Praterre vonatkozólag fényképek, belépőjegyek, szórólapok, programfüzetek, térképek gazdag gyűjteményével rendelkezett, amelyet szeretett volna virtuálisan archiválni, rendszerezni és mások számára is elérhetővé tenni. A kivitelezés során fő szempontként szerepelt, hogy a digitális tartalmak megjelenése az adatbázisban minél egyszerűbb legyen, de még megfeleljen a nemzetközi levéltári, így az ISAD (G) szabványnak. A digitalizált képi vagy írott dokumentumok, filmek, fényképek mögött egy egyszerű adatbázis található, amely a legfontosabb adatokat (időpont, hely, esemény, személyek, megjegyzés) tartalmazza. Az egyszerű, mégis szakszerű alkalmazásnak köszönhetően a nem levéltáros szakemberek is közzé tudták tenni és metaadatokkal tudták ellátni gyűjteményük darabjait. Az online platform technikai kivitelezése során Schatek felvette a kapcsolatot az Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltárral (Niederösterreichisches Landesarchiv, * Az összefoglaló a Magyar Történelmi Társulat 2018. augusztus 14‒16-i, A hely embere – az ember „helye”. Emberközpontú történetírás ‒ helytörténeti kutatás című konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett, kibővített változata. 1 A topotéka elérhetősége: www.topothek.at/en KRÓNIKA századok 153. (2019) 2. szám
