Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 423 súlyát és a lengyel szál jelentőségét az MSZMP Politikai Bizottsága is. Nem véletlen, hogy az első ellenzékkel foglalkozó határozatát éppen a Szolidaritás megalakulása után néhány hónappal, 1980. december 9-én, második határozatát pedig a hadiállapot bevezetése után három és fél hónappal, 1982. március 30-án fogadta el. Az ellenzékről szóló második határozat leszögezte, hogy a „lengyelországi válság, a szomszédos szocialista országok gazdasági problémái egyesekben a szocializmus általános válságának érzését keltik, és tápot adnak nacionalista tendenciáknak is”. A dokumentum összeállítói külön kiemelték, hogy az ellenzékiek élénk érdeklődéssel figyelik és értékelik a lengyelországi eseményeket és értékelésük szerint Lengyelországban új vonásokat tartalmazó, világtörténeti jelentőségű forradalom bontakozott ki. Bár a PB úgy vélte, hogy az ellenzék akcióinak hatása nem jelentős s mindössze néhány ezer értelmiségit ér el, nagy hangsúlyt fektetett a további „felvilágosító és propagandamunkára”. 70 A lengyel ellenzéki gondolkodók elméletei legnagyobb hatásukat éppen abban fejtették ki, hogy segítségükkel a magyar ellenzék elindult a kádári kompromisz szumok felmondásának irányába. Igaz, a nyílt deklarációra még néhány évet várni kellett. A nyolcvanas évek elején még csak odáig jutottak el, hogy önmagukat, a „demokratikus ellenzéket” egy a „közmegegyezésen kívüli” entitásként fogják fel. Voltak, akik még ezzel sem értettek teljesen egyet. Végül 1987-ben mondta ki Kis János, hogy a kádári közmegegyezésnek vége, új társadalmi szerződés kell, s ennek feltétele, hogy „Kádárnak mennie kell”. 71 Ez az ellenzéki kör alakította meg 1988. május 1-jén a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, majd november 13-án a Szabad Demokraták Szövetségét (a továbbiakban: SZDSZ), amely a rendszerváltás idején és az első szabad választások után a legjelentősebb liberális pártként működött Magyarországon. Lengyel hatás a Bibó István Szakkollégiumban A lengyel‒magyar ellenzéki kapcsolatok más csatornán keresztül is működtek és hatottak. Ennek középpontjában egyfelől a krakkói Wacław Felczak professzor állt, másfelől az 1985-ben Krakkóban megalakult Szabadság és Béke [Wolność i Pokój] mozgalom. Felczak a második világháború alatt kiemelkedő szerepet játszott a Honi Hadsereg és a londoni emigrációs kormány közötti kapcsolattartásban. 1943-tól saját futárbázist működtetett Magyarországon, s részt vállalt a magyar kiugrási 70 A két határozatot lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. M-KS 288. f. 5/815. ő. e., illetve M-KS 288. f. 5/850. ő. e. 71 Kis János: Társadalmi szerződés. Beszélő 1987. 2. sz. (Különszám)
