Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 413 Az 1980–1981 folyamán alapított – fentebb említett – magyar szamizdat lapok a Beszélő kivételével megszűntek, ami többek közt azt is mutatja, hogy Jaruzelski katonai hatalomátvétele komoly következményekkel járt a magyar ellenzék életére nézve is, hiszen az eseményekre adott hivatalos magyar válasz jelentősen szűkítette az ellenzéki csoportok mozgásterét. Ennek következményeként sokan felhagytak az ellenzéki tevékenységgel.35 Akik viszont maradtak, éppen a hadi állapot bevezetéséből vonták le azt a következtetést, hogy igenis van értelme az ellenzéki aktivitásnak. Ez a kör lényegében a szabadegyetemek előadóiból és az aktív cselekvésre hajlandó hallgatóságból állt. Az „intézményes keretet” továbbra is a szabadegyetemek, az AB Független Kiadó, a Beszélő , valamint Rajk László szamizdatbutikja jelentette. A magyar ellenzékiek természetesen tisztában voltak azzal, hogy nem számíthatnak olyan társadalmi támogatottságra, mint a lengyel Szolidaritás, hiszen mint Kis János írta a Beszélő első számában „Magyarországon az utolsó tíz-tizenöt évben alig volt egész vállalatra kiterjedő sztrájk”. A lap nem is azzal a céllal jött létre, hogy az ellenzék programadó szócsöve legyen, hanem inkább azért, hogy az országban megtörtént ellenzéki eseményekről hírt adjon: „Abban szeretnénk lehetőségeinkhez mérten segíteni, hogy önmagáról tudjon igazabb képet az a halkan morajló embertömeg, amely fölött a két törpe kisebbség – az ellenzék és az ország vezetése – fennhangon perel egymással.” 36 A hadiállapot bevezetése azonban új feladatokat is állított a magyarországi demokratikus ellenzék elé. 1) El kellett dönteni, hogy az ellenzék szervezzen-e valódi politikai akciókat, és ha igen, akkor milyen formában. 2) A Szolidaritás vereségéből le kellett vonni a történelmi, és ami még fontosabb, a politikai tanulságokat. Kell-e és lehet-e egyáltalán reális programot adni a társadalom számára, ami a rendszerváltás irányába mutat? 1) A magyar ellenzék első látható, politikailag is értelmezhető cselekedetei mind összefüggtek a lengyelországi eseményekkel. Még a Szolidaritás legális létezése idején döntött úgy a SZETA, hogy nyári tábort szervez a Balatonnál hátrányos helyzetű lengyel gyermekek számára. Ez egyfelől beleillett a SZETA tevékenységi körébe, másfelől mindenképpen szerették volna láthatóan is kifejezni, hogy a magyar ellenzék a Szolidaritás oldalán áll. Solt Ottília, Nagy Bálint, Lengyel Lásd Mitrovits Miklós interjúja Wojciech Kamińskival, 2018. november 28. (A szerző tulajdonában, publikálatlan.) Másrészt Égető Péter – egyes források szerint Demszky megbízásából – 1982. április 9–12. között utazott ki Varsóba, ahol többek között az információáramlás további lehetőségeiről folytatott megbeszéléseket az illegalitásba kényszerített Szolidaritás embereivel. Open Society Archives (a továbbiakban: OSA), HU OSA 302-2-1 Box 6. State Security Surveillance Files. A varsói útjáról készült lengyel állambiztonsági jelentést lásd AIPN BU 0 1220/10. t. 452. 35 Kenedi János: A magyar demokratikus ellenzék válsága. Bp. 1984 36 Beszélő 1981. 1. sz. 1–5.
