Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
A LENGYEL HATÁS A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK TEVÉKENYSÉGÉRE, 1980‒1981 410 várhatók. Tudomása volt egy vállalati önigazgatási törvény kidolgozásáról is. Az volt a véleménye, hogy ez egy hosszú távú, átgondolt politika része. A vitában egy hallgató a magyar társadalomban meglévő lengyelellenességre kérdezett rá, s erre Szabó a következőket válaszolta: „itt egy olyan mechanizmus működik az emberekben, hogy itt mindenki évtizedek óta azzal indokolja a társadalmi nem cselekvést, hogy úgy sem lehetne, mivel a szovjetek úgysem hagynák. Végülis most itt vannak a lengyelek, akik lehetséges, hogy be fogják bizonyítani, hogy nemcsak a szovjeteken múlik ez, hanem végülis az érintett országoknak is van itt szerepük. Ezeket az embereket irritálja, hogy a lengyeleknek, ha most sikerül, akkor sokkal fejlettebb demokráciát, illetve gazdasági életet állítanak elő”. 23 A lengyel Szolidaritás és a magyar szamizdat A lengyel Szolidaritás mozgalom hatása óriási szerepet játszott a magyar demokratikus ellenzék kiteljesedésében. 1980–1981 folyamán jelentek meg az első szamizdat újságok Magyarországon: A Kelet-európai Figyelő öt, a Szféra kilenc, a Magyar Figyelő hat, A kisúgó pedig egy számot élt meg. A lapokat készítő magyar ellenzékiek a lengyelektől tanultak. Egyre többen utaztak Lengyelországba azért, hogy ott elsajátítsák a lapkészítés gyakorlatát. Néhányan abban is követték a „lengyel modellt”, hogy névvel és címmel vállalták fel az ellenzéki kiadványokat. 24 1980. december 8-án az egyik szabadegyetemi előadás után Szilágyi Sándor bejelentette a szamizdat árusításának intézményesítését, ami azt jelentette, hogy a műveket, amiket egy „független kiadó” jelentetett meg, a „repülő egyetem” rendezvényein résztvevők ettől kezdve szabadon megvásárolhatták. Az első kiadványok között szerepelt A lengyel ellenzék dokumentumai című brosúra is. 25 Ekkor merült fel a gondolat, hogy egy állandóan nyitva tartó „butikot” kellene létrehozni, ahol az érdeklődők hozzáférhetnének az új szamizdat kiadványokhoz. Erre 1981 tavaszán került sor Rajk László (az 1949-ben koncepciós perben elítélt és kivégzett kommunista Rajk László fia) lakásán. A butik minden kedden este nyolctól tízig tartott nyitva Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt. 26 Nem sokkal később Demszky Gábor27 azzal kereste meg Rajkot, hogy létre kellene hozni egy kiadót. A fiatal szociológus korábban a Világosság című lap egyik 23 A magyar társadalom reakciójáról lásd Tischler János: „Hogy megcsendüljön minden gyáva fül”. Lengyel–magyar közelmúlt. Bp. 2003. 196–203. 24 Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968‒1988). Bp. 1995. 201–204. 25 ÁBTL 3.1.5. O-19764/1. 26 Fehér Renátó: Galamb utcai veszedelem. (Még) valami az első szamizdat-verseskötetről (a 30. évfor dulón). (https://bit.ly/2CmcJpY, letöltés 2019. jan. 7.) 27 Demszky Gábor 1981-ben szerzett szociológus diplomát Budapesten. Ekkor már az ellenzék aktív tagja. Elsősorban szegény, hátrányos helyzetű, főképpen vidéki cigány családok megsegítésével
