Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
PüSKI LEVENTE 381 Ennél is lényegesebb azonban, hogy 1920–1922 között – megfelelő korabeli közvélemény-kutatások híján – a nemzetgyűlés pártpolitikai tagolódása általában véve iránymutatást jelentett a kortársak számára a politikai erőviszonyokat illetően. Sőt, maguk a törvényhozók is többnyire így gondolkodtak, amit jól jelez, hogy az új pártok létrejöttekor lényeges kérdésként kezelték, hogy az adott tömörüléshez hány képviselő csatlakozik. Ennek megfelelően a Keresztény Nemzeti Párt 1920 áprilisában történt megalakításának az adott némi súlyt, hogy a szervezkedés élére a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából kivált képviselők álltak. 1922 januárjában a frissen létrejött Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt pozicionálásánál pedig a politikai élet résztvevői ugyancsak abból indultak ki, hogy hány törvényhozó csatlakozott hozzájuk. Az pedig, hogy miként alakultak a parlamenti erőviszonyok 1921–1922 fordulóján, hatással volt arra is, hogy mikor, milyen körülmények között jött létre a Bethlen által olyannyira szorgalmazott Egységes Párt. Végül a kérdésnek a nemzetgyűlés üléseinek berekesztését követően is volt jelentősége, hiszen egyfajta iránymutatást jelentett a várható választási esélyeket illetően. Még akkor is, ha naivság lett volna feltételezni, s ezt a későbbi események meg is erősítették, hogy a következő parlamenti választás a meglévő mandátummegoszlás puszta megismétlését hozza magával. A téma vizsgálatához olyan adatbázis kialakítása jelentheti a kiindulópontot, amely pontosan, képviselőkre lebontva meghatározza az illető párthovatartozását és annak változásait. A parlamenti almanachok, valamint a Hubai László által szerkesztett választási atlasz csupán részleges választ adhatnak a kérdésre, hiszen mindegyik munka a választások körüli állapotok bemutatására fókuszál, a ciklus közbeni változások ismertetésére csak részlegesen vállalkoznak/vállalkozhatnak. Az 1922-ben megválasztott nemzetgyűlésről szóló, Baján Gyula által szerkesztett almanach tárgyalja ugyan az első nemzetgyűlés végének párttagolódását, 8 számos ponton azonban nem tud megnyugtató válaszokat adni. Mindenekelőtt a politikai kötődéseket illetően bizonyos fokig szimplifikál, így például a volt képviselők körében keresztény ellenzék néven egy táborba sorolja a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt, valamint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kisebbségi tömörülésének tagjait.9 További gyengesége, hogy mindenkit egyetlen kategóriában kíván elhelyezni, így nem képes arra, hogy a tárgyalt időszakon belüli esetleges pártváltásokat jelezze. A képviselői párthovatartozás feltérképezése során két módszertani probléma merült fel. Miután pártanyagok nem maradtak fenn, a fő forrásbázist a különböző korabeli lexikonok/almanachok, valamint az MTI híranyaga és a korabeli politikai 8 Parlamenti almanach az 1922–1927. évi nemzetgyűlésre. Szerk. Baján Gyula. Bp. 1922. 9 Uo. 454–455.
