Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
JAKAB RÉKA 363 a belső liturgikus tér kialakításának kérdésében éles konfliktus alakult ki a német területeken és több magyarországi zsinagógában már bevezetett újításokat elfogadó, valamint a hagyományokhoz ragaszkodó községi tagok között. Ezt a konfliktust tovább tetézte a köztudottan felvilágosult férfi, Löw Lipót rabbivá választása, aki négy évvel később a pápai közösség elhagyására kényszerült. A Neumann család tagjai, köztük Salamon is a magyarországi neológia születésénél bábáskodtak. Salamon adományokkal támogatta az új zsinagóga megépítését, tagja volt a Löw Lipót meghívását támogató községi vezetőségnek, és neve szerepel a rabbi 1846-os kinevező oklevelén is.118 A református főiskola alapítványi vagyonának 1843. évi összeírásában Salamon 100 forinttal szerepelt.119 1857-ben, amikor elkészült a város kataszteri összeírása, Salamon még életben volt, így akkori lakóhelyét is ismerjük. A ház a 350. parcellán állt 265-ös számmal. A kataszteri térkép alapján beazonosítva ez a Fő tér kastély felé eső nyugati végén, a Flórián utcától délre a 4. ház volt, egy igen nagy telken. A pápai Neumannok második generációjának tagjai egy közös családi vállalkozásban tevékenykedtek, így tudták megtartani és továbbra is kézben tartani az Ábrahám által elindított vállalkozásokat, amelyekhez újabbak társultak. Ha megfigyeljük ezek jellegét, egyértelműnek látszik, hogy egymásból következő, egymást feltételező és kiegészítő szakmákról beszélhetünk, amelyeket megfelelő munkamegosztásban a család felnőtt tagjai önállóan vittek. A forrásokban idősebb jelzővel megkülönböztetett Neumann Albert Salamon generációjához tartozott, nagy valószínűséggel az ő testvére volt. Pápán született az 1790-es években. Saját boltjában gabonakereskedést űzött. 1815-ben az uradalomtól házvásárlási engedélyt szerzett, és a zsidó Baron Józseftől megvásárolta az Ispotály utca 203. szám alatt álló házat 2000 forintért és 10 aranyért.120 1816-ban főtéri uradalmi bolt bérlőjeként találkozunk vele. 121 1819-ben harmadosztályú kereskedőként szerepel az összeírásban, ekkor egy fia és egy lánya volt. 1833-ban már két fiút és egy lányt nevelt, továbbá egy szolgálólány is a háztartásában lakott.122 Felesége nevét az 1848-as összeírásból ismer jük, Vilner Teréziának hívták. Egyik fiuk valószínűleg a későbbi ifjabb Hermann volt, 1848-ban ugyanis egymás melletti háztartásban írták össze őket. 118 Jakab Réka: „Kóser-e a rabbi?” Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években. Századok 144. (2010) 595–616. 119 Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyvei, 1843. 120 MNL VeML V.2.a 40/1815. jan. 21. 121 Jakab R.: Bérlőből polgár i. m. 186. 122 MNL OL C 55 1833 F1 nr. 86., 130.
