Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
JAKAB RÉKA 355 helyzetet nem tükrözte. Ábrahám a bányával kapcsolatos folyamatos anyagi nehézségeire hivatkozva kért haladékot a hutatulajdonos Esterházyaktól adósságainak megfizetésére. Tehát a huta működése mégsem hozott elegendő jövedelmet Ábrahám számára, vagy azt a jövedelmet egyéb ügyleteinek fedezésére költötte. Neumann Ábrahám folyamatosan tartozott a kialkudott bérleti díjjal is. A szerződést 1820-ban megújították, és az árenda árát is átszámították konvenciós értékű „jó pénzre”. Ekkor Neumann még a korábban megvásárolt szekerek és lovak árával is tartozott az uradalomnak. 1820 márciusában öt évre elosztott részletfizetésben állapodtak meg.74 Pár hét múlva azonban Neumann úgy dön tött, hogy 10 000 pengőforint értékű pápai házát felajánlja az uradalomnak, így a tartozása levonásával még pénzhez is jutott. A házat azonban nem kellett teljesen feladnia, ugyanis az uradalom évi 600 pengőforint bér fejében megengedte, hogy továbbra is a házban maradjon. 75 A pápai ház 1820 áprilisában történt eladása után az év második felében Ábrahám még mindig tartozhatott az uradalomnak. 1820 októberében Veszprém vármegye első alispánja, Bésán István mint „fő gondviselés” vállalta magára a huta terheinek egy részét, és igyekezett átláthatóvá tenni a huta működését, ezért rendszabást készített. A vázsonyi Zichy-uradalom inspektorához írt leveléből az sejthető, hogy a munkások is elégedetlenek voltak a bérekkel, mert tudomásuk szerint a Zichyek úrkúti bányájánál dolgozó legények nagyobb fizetést kaptak. 76 Az elkövetkező néhány év somhegyi történéseit nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a termelés átmenetileg szünetelt. Ábrahám somhegyi üvegeinek forgalmazását is meg kívánta szervezni. Ismert a pápai főtéren álló bolt bérletének megszerzése. Ezen túlmenően éppen a huta gondnokság alá helyezését követő két évben kívánt raktárhelyiséget létrehozni üvegáruja számára először Győrben, majd Pesten. Mindkét város elutasította kérelmét, ezért ügye a Helytartótanács elé került. Győr arra hivatkozott, hogy Ábrahám belföldi (intraregnans) gyáros, ezért csak lakóhelyén vagy ott forgalmazhatja üzletben a portékáját, ahol gyártja.77 Pest magisztrátusa Ábrahám ide gen illetőségére hivatkozva azért utasította el az üvegkereskedés folytatását, mert nem rendelkezett letelepedési engedéllyel a városban. Kérésének megvizsgálására 74 MNL OL P 1216 capsa 64. nr. 265/3. 1820. márc. 2. 1817-ben az uradalmi számadáskönyvben is található utalás a somhegyi bérleményre. Perceptorium inclitorum dominiorum Papa Ugod et Devecser pro anno 1817. 84. oldal. 75 MNL OL P 1216 capsa 64. nr. 265/13. 1820. ápr. 23. „Végképpen már reá unván azon ezer alkalmatlanságra, amelyet Naiman Ábrahám okozott, ezektül szabadulni, más részről tovább is iránta kegyelemmel viseltetni kívánván” az uradalom elfogadta az ajánlatot. 76 MNL VeML XI.608 Regestratum 183/1820. Bésán István első alispán levele Szőllősi Pál nagyvázsonyi inspektorhoz. Somhegy, 1820. okt. 17. 77 MNL OL C 64 1821 F 18. p. 42., továbbá 1822. F 18. p. 3–4.
