Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
RIBI ANDRÁS 315 maguknak a jelentéseknek a fordulatai annyira egységesek és állandóak voltak a 13. század végétől, hogy feltételezhető egy közös, a királyi kancellária hatására elterjedt formuláskönyv, amelynek példányaiból azonban nem maradt korunkra egyetlen egy sem. 10 Az országos hatáskörű gyakorlatot korábban megindító fehérvári káptalan esetében a kezdetek igazolni látszottak a hipotézist, hiszen a legelső országos hatáskörűnek mondható ügy kapcsán11 Zsigmond király 1410. évi parancslevele – amely egyike a C. Tóth által is összeszedett nyolc olyan mandatumnak, amelyben az ural kodó felmentést adott egyes káptalanok vagy konventek számára több megyét érintő birtokba vezetések kapcsán12 – egyedi megfogalmazásúnak bizonyult. A parancslevél felszólította a káptalant, hogy a törvényt és a szokásjogot megkerülve járjanak el Kanizsai János esztergomi érsek és testvérei ügyében a távoli Sopron és Moson megyékben.13 Utóbb azonban kiderült, hogy mindez egyedi eset volt, és a későbbi ekben sem a káptalan, sem a keresztes konvent kiadványaiban nem akadtak olyan különbségek a parancslevelek formuláiban időszakra, földrajzi hatáskörre vagy az eljárás természetére vonatkozóan, amelyek arra utalnának, hogy ezek az ügyek különböztek volna a megszokottól; Zsigmond király korától meghonosodott a gyakorlata annak, hogy ezek a hiteleshelyek ilyen utasításokat is kaphattak az udvarból. A hipotézis elvetése ellenére nem volt teljesen haszontalan a parancsok áttekintése, hiszen további két fontos tényező vizsgálatát tették lehetővé: a párhuzamos jelentők hiányát és az eljárások időtartamát. A pannonhalmi konvent hiteleshelyi tevékenységét vizsgálva Dreska Gábor 1321 és 1500 között 95 olyan inquisitiós eljárást talált (a peres eljárások 40%-a), amikor legalább még egy, 38 esetben pedig még két (a peres eljárások 16%-a) hiteleshely jelentett párhuzamosan ugyanarról az ügyről.14 A fehérvári káptalan (1. táblázat) és keresztes konvent (2. táblázat) kiadványait vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. 10 Eckhart F.: Hiteleshelyek i. m. 141–143. 11 Ribi A.: Miért működött i. m. 87. 12 1397: esztergomi káptalan – Fejér megye, budai káptalan – Tolna, Fejér, Veszprém megye; 1402: szekszárdi konvent – különböző megyék; 1403: csanádi káptalan – Bihar, Szatmár megye; 1408: budai káptalan – Békés, Heves megye; 1410: szepesi káptalan – Abaúj, Szabolcs, Zemplén megye, fehérvári káptalan – Moson, Pozsony megye; 1418: egri káptalan – Szatmár megye. Lásd C. Tóth N.: Zsigmond királynak a hiteleshelyekről szóló elveszett rendelete i. m. 49–64. 13 1410. szept. 21. Sopron vármegye története. Oklevéltár. I–II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889– 1891. (a továbbiakban: Sopron vm.) I. 633–635. – „nostrum et vestrum homines ex certis causis et rationibus, et precise eo, quod eedem possessiones et iura in diversis comitatibus existunt situata – non obstante consuetudine regni nostri seu statuto nostro in eo, ut huiusmodi possessionaria statutio per regium et capitulorum homines de eisdem comitatibus, in quibus huiusmodi iura possessionaria consistunt, fieri deberet – observari solitis in dominium earumdem statui facere velimus et introduci” 14 Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi tevékenysége 1321–1500. Doktori (PhD) diszszertáció. Bp. 2008. 78–84.
