Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Krász Lilla: A női kommunikáció struktúrái a bábaság intézményének 18. századi átalakulásában. Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés
291 Krász Lilla A NŐI KOMMUNIKÁCIÓ STRUKTÚRÁI A BÁBASÁG INTÉZMÉNYÉNEK 18. SZÁZADI ÁTALAKULÁSÁBAN Vádaskodás és ellenállás, meggyőzés és együttműködés „A leg–több Bábák azt hiszik, hogy az gyermek akkor elevenedik–meg leg–elsöben, az mikor leg–elsöben mozdul–meg: ebben az itéletben igen nagyon meg– tsalatkoznak [...] Nagyon vétkeznek annakokáért mind azon Bábák, az kik vagy tudatlanságból, vagy hogy egyenessen az dolgot ki–nem visgálják, hanem magok tisztjékben restek és torhák lévén, ollyan Aszszonyoknak is szántszándékkal gyer mekvesztö orvosságokat nem tsak javallanak, hanem még magok adják bé, s az gyermeket irtozatosképpen vesztik–el. [...] Némely Bábák restek , és részegek lévén, az gyermeknek állását ki–nem visgálják eléggé, és még azt sem tudják, mitsoda része, annál kevésbé, miképpen áll–bé az szülésbe? [...] Azután az nyögö szülö [asszony] veszedelemben forog, hogy gyulladásban, és ébböl következö emésztö– tüzben hal-meg, kivált ha haszontalanul és kegyetlenkedöképpen erölteti az Bába, és idején segedelmet nem keres az Bába–Mester által ; az ki az gyermeket vagy elevenen vagy halva ki–húzza.[...] De tsak azt sirathatjuk, hogy az eszelös Bábák idején nem gondolnak az segitségre.[...] Gyakran tapasztaljuk, hogy az belsö fogásban az os toba Bábák érzékenység nelkül–való újjaikkal, és kapaformálag kinött és le nem metszett körmeikkel olly gorombán ragadják–meg az szegény gyermeket, hogy szörnyükép pen el–vagyon karátzolva, vagy az száját el–is szakasztják, és ha nem két szemét, egyiket még–is úgy meg–sértették, hogy gyógyithatlan vakság támadott.” 1 Az idézett sorok a bécsi egyetemen gyakorlati sebészetet és szülészetet oktató Raphael Steidele (1737–1823) 1775-ben kiadott bábatankönyvéből származnak. A mű a következő évtizedekben a Habsburg Monarchia valamennyi orvoskarán – beleértve a nagyszombati, majd Budára költözött, végül 1784-től Pesten működő kart is – standard oktatási anyagnak számított. A korszak szülészeti ismereteit enciklopédikus jelleggel tárgyaló 461 oldalas, 26 rézmetszettel kiegészített kötet magyar fordítását a brassói származású, Bécsben gyakorló orvosként működő egykori Steidele-tanítvány, Szeli Károly (1748–?1780) Magyar Bába Mesterség cím mel adta ki 1777-ben. Steidele tankönyve a szerző meggyőző elméleti és gyakorlati 1 Raphael Johann Steidele: Lehrbuch von der Hebammenkunst. Wien 1775. 38., 129., 232. Az idézett szövegrészletek Steidele könyvének magyar nyelvű fordításából származnak, lásd Szeli Károly: Magyar Bába Mesterség. Wien 1777. 45., 137., 239. (Jelen tanulmányban minden forrásidézetet betűhíven közlünk. A fentebb idézett szövegben a kiemelések a tanulmány szerzőjétől származnak.) századok 153. (2019) 2. szám
