Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Géra Eleonóra: Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején
GÉRA ELEONÓRA 277 fizették még ki. Az állomáshelyét nem hagyhatta el engedély nélkül, ezért a feleségét küldte Bécsbe ügyet intézni. Cassin későbbi leveléből kitűnik, hogy az Udvari Kamara hivatalnokai megrökönyödéssel fogadták az ajtajukon kopogtató asszonyt, ennek megfelelően a segítőkészség legkisebb jelét sem mutatták. Az asszony nem akart belenyugodni a mellőzésbe, így kitartott, míg szabályosan meg nem szabadultak tőle („von Wienn loßzuwerden”).32 Cassinék rutintalanságát bizonyítja, hogy a felesége elküldése miatti méltatlankodó beadványával azonos napon a pesti sótiszt (Salzambts visitations-commissarius) Franz Leopold Harrer kérvényét kedvezően bírálták el. Ennek oka bizonyára az lehetett, hogy Harrer kellő alázattal írta le, miként nyomorog feleségével és nyolc kisgyermekével. Míg Cassinnak egyetlen fillért sem utaltak ki, addig a sótiszt kapott 150 forintot a pesti sójövedelmekből. 33 Amennyire támogatón lépett fel az Udvari Kamara a rászorulók, különösen a védtelennek tartott nők pártfogójaként, annyira nem fogadta szívesen, ha zokogó asz szonyok vagy bizonyos társadalmi státusz alatt álló személyek tűntek fel hirtelen a küszöbön. Cassinnéhoz hasonlóan semmibe vették például a magisztrátus ellen mozgalmat szervező budai polgárok küldöttségét, amelyet be sem engedtek az épületbe, mivel a bécsi hivatalnokok nem tekintettek tárgyalópartnernek egy tímár és egy mészáros polgárt. A vagyonos Matthy tímár és hasonlóan vagyonos sógora, Pauer így csak az utca túloldaláról nézhették, ahogyan ki-bejár Illésházy kancellár hivatalának ajtaján a budai városbíró és a polgármester. 34 A magasabb rangú pártfogóval rendelkező feleség A férj életében akkor is a feleség fordult a hatóságokhoz, ha mögötte állt egy hatalmas pártfogó, aki közbenjárt érte. Az Anna Maria Theresia Kunigunda Vilanda Caecilia névre keresztelt, budai születésű török nő hadifogoly volt, későbbi sorsa hitelesen követhető a források alapján. A hadifogságba került nők és leányok a férfiaknál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben voltak, kevesek sorsa alakult olyan kedvezően, mint Maria Theresiáé. Sok társnőjéhez hasonlóan nem váltották ki a fogságból, pedig katonai parancsnoknak mondott apját még az ostrom előtt elvezényelték, s felnőtt korában is élt még mindkét szülője. Az 1687-ben tizenöt esztendős leány a müncheni udvarba került, I. Lipót császár és magyar király leányához.35 A bajor választófejedelem neje megkedvelte a fiatal török leányt és 32 ÖStA FHKA HFU 27. März 1713. (Kt. 1061. [r. Nr. 473] fol. 425−430.) 33 ÖStA FHKA HFU 27. März 1713. (Kt. [r. Nr. 473] fol. 423−424.) 34 BFL IV.1002.uu. 74. d. 1722. 35 I. Lipót első házasságából született leánya, aki Magyarországon Maria Antónia főhercegnőként ismert, teljes neve Maria Antonia Theresia Josepha volt (1662‒1692). Bővebben lásd Die Habsburger. Ein biographisches Lexikon. Hrsg. Brigitte Hamann. Wien 1988. 304–305.
