Századok – 2019

2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata

HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON – A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA 262

hogy a magánélet szféráján belül tartsa, és az véletlenül se érintkezzen a nyilvánossággal. Még a szerelmes levelekben – nem a házastársi szeretetet kifejező hitvesi levelezésekről van szó, amelyeket szép számmal publikált már mind az irodalomtörténet, mind a történetírás – is kifejezetten kérik a levél titokban tartását vagy megsemmisítését: „Kegyelmed ez levelet senki kezibe ne adja!”

37

A II. Rákóczi György vagy éppen Thököly Imre házasságával kapcsolatban emlegetett szerelem a virtuális társadalmi térben kifejezhető szerelem, amely alkalmas volt arra, hogy az ahhoz kapcsolható metaforák segítségével közvetítse a kitartás, hűség, leleményesség, elkötelezettség vagy éppen a bátorság erényét a főúri társadalom számára. Már R. Várkonyi Ágnes is felvetette – Thaly Kálmánt is kiigazítva egyben –, hogy a 17. század értelmezésében Vénusz, a „nagy mozgató és irányító, a szépség és szerelem, a méltóság megtestesítője, istennő”.38

Csupa olyan érték, amely a társadalom elitje számára példaértékű és követendő. Az ezt kifejező szerelem természetesen nem a magánélet, hanem éppen ellenkezőleg, a nyilvánosság szimbolikus tereihez kapcsolódik, pontosabban ennek a térnek a létrehozásában játszik fontos szerepet. Ez a magyarázata annak, hogy sem I. Rákóczi György nem idegenkedett attól, hogy fiának és örökösének, II. Györgynek a család által választott jövendőbeli felesége iránti rajongását hangsúlyozza, és Gyöngyösi István is ezért írhatott bátran Wesselényi Ferenc, Kemény János és Thököly Imre szerelméről. A főrangú arisztokrácia házassági szokásait keretbe foglaló virtuális társadalmi térnek a felépülését és használatát figyelhetjük meg, amelyben kiemelt szerepet kapott az idealizált szerelem-kultusz.39

Ennek a szerelem-kultusznak fontos szerepe volt az egyébként zárt tér megnyitásában. Gyöngyösi elbeszélő költeményei eljuthattak azokhoz a társadalmi csoportokhoz is, amelyeknek a képviselői ebben az arisztokrata társadalmi térben nem jelenhettek meg. Thököly Imre házasságának története, ahogy már korábban Wesselényi Ferencé is, előbb francia, majd angol nyelven is megjelenve bevonult a korszak szerelmes regényeit olvasó európai olvasóközönség, értelmiség és társadalmi elit olvasmányai közé.

40 37 A Telegdi Katának tulajdonított, részben rímes prózában is írt levél záradéka. Idézi Jankovics J. – Kőszeghy P.: Szeretők és házastársak i. m.188. A levélről lásd Jankovics József – Kőszeghy Péter: Telegdy Kata verses levele. In: Erdély reneszánsza I–II. Szerk. Gábor Csilla – Luffy Katalin – Sipos Gábor. Kolozsvár 2009. I. 118–140.

38 R. Várkonyi Ágnes: A

rejtőzködő Murányi Vénus. Bp. 1987. 103. A szerelem „abstractiójáról” lásd Fülep Imre: Gyöngyösi István. Egyetemes Philologiai Közlöny 13. (1889) 1. sz. 83–127.

39 Mindezt legteljesebben Balassi Bálint költészetével kapcsolatban az irodalomtörténet-írás már korábban is jelezte. Szentmártoni Szabó Géza:

Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei. Irodalomtörténeti Közlemények 103. (1999) 642.; Kőszeghy Péter:

Balassi Bálint. Magyar Amphión. Bp. 2014.; Vadai István: Párhuzamos életrajzok. Irodalomtörténeti Közlemények 119. (2015) 820–858.

40 The Amours of Count Teckeli and the Lady Aurora Veronica de Serini. Containing his first inducements to make war with the Emperour [...]. Translated out of French. London 1686.; Jean de Laboureur: Historie des Amours du Comte et de la Comtesse Vesseleny, 1646.