Századok – 2019
2019 / 1. szám - KRÓNIKA - B. Halász Éva: Szokás és törvény. A Magyar Történelmi Társulat konferenciája 2018. december 7-én
211 SZOKÁS ÉS TÖRVÉNY A Magyar Történelmi Társulat konferenciája 2018. december 7-én A Magyar Történelmi Társulat Szokás és törvény című konferenciáját 2018. de cember 7-én tartották az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gombocz Zoltán termében. Homoki Nagy Mária levezető elnök üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy a jogtörténeti és a köztörténeti korszakhatárok nem azonosak, ezért fontos, hogy a középkori joggal foglalkozó kutatók ne tekintsenek merev határként 1526-ra. A kezdő, gazdag diaanyaggal illusztrált előadást Mikó Gábor (MTA-HIMSZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) tartotta A Corpus Juris Hungarici megszületése címmel. Az első ízben 1584-ben megjelent művet Mossóczy Zakariás nyitrai és Telegdi Miklós pécsi püspök állította össze, a szorosan vett törvények mellett nem törvényjellegű szövegek (például uralkodók rövid életrajzai, az ország püspökségeinek és megyéinek felsorolása stb.) is szerepelnek benne. A törvényszövegeket kronologikus sorba rendezték I. (Szent) Istvántól kezdve egészen I. Rudolf 1583-as törvényéig, de nagy hiátusokkal. Az előadó kiemelte, hogy a kiadott anyaghoz már Kovachich Márton György is kritikai megjegyzéseket fűzött, felhívva a figyelmet a szöveg pontatlanságaira, ezeket azonban a Corpus Juris nagy tekintélye miatt nem javították. Bizonyos, hogy a Corpus Juris forrásai nem eredeti oklevelek, noha az összeállítók tudatában voltak fontosságuknak. Ám ezek szétszórtan, különböző megyei, városi, egyházi és családi levéltárakban rejtőztek, sokszor elfelejtve. A Jagelló-korban országgyűlési határozatokat hoztak a régi törvények összegyűjtéséről, de csak egyetlen olyan kódexről tudunk, amelyben szerepelnek ilyen szövegek. Az előadó elmondta, hogy az 1540 és 1580 közötti évekből már több olyan munkát ismerünk, melyekben régi törvényeket gyűjtöttek össze, egy részük az akkori közelmúlt törvényeit, mások teljességre törekedve I. István törvényeitől kezdve tartalmaznak szövegeket. Ezek közül bemutatta a Nádasdy-kódexet, amelyben a Corpus Jurishoz hasonlóan az időbeli hiátusokkal szerepelő törvények mellett helyet kaptak más jellegű szövegek is. Az éveken keresztül, több szálon futó gyűjtőmunka eredményeit végül a Coprus Juris szerkesztői rendezték, összehasonlítottak több kéziratot, a kronológiai hibákat kiküszöbölték, és végül egységes kéziratot alkottak. Az előadó szerint a hazai régi joganyag összegyűjtése a 16. században vált fontossá, mert a Habsburg-államba való betagozódás során ez lett a szuverenitás egyik pillére. Szőcs Tibor (MTA-HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) Eskü és földeskü a peres bizonyítás során című előadásában a Mossóczy Zakariás és Telegdi Miklós által összeállított Corpus Juris Hungariciben a nem törvényjellegű KRÓNIKA
