Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG MAGYAR TÁBORNOKAINAK KUTATÁSÁRÓL (1787–1815) 208 Az adatok rögzítésénél ügyelnünk kell arra, hogy a születési hely nem minden esetben jelent valós kapcsolatot a szülőfölddel. Splényi Gábor (1734– 1818)72 két fia apja szolgálati helyén, Itáliában született, de a magyar arisz tokrácia sarjainak bécsi születése is megszokott már a korszakban. Ugyanez igaz lehet Magyarországon szolgáló idegen katonák esetében is. Más a helyzet az indigenákkal, mivel az ő identitásuk változhatott, és változott is az idők folyamán. Jó példák erre a Zala megyében új otthonra lelt Althann grófok, a Felvidéken berendezkedő Mittrowskyak, a Fejér megyében megtelepedő, Luzsinszky-családba benősülő Lambergek, vagy éppen a Teleki-családba benősülő Wartenslebenek. Nagyon fontos, hogy a magyar identitást korántsem azonosíthatjuk a magyar nemesség rendi nemzeti identitásával, hiszen akkor az ezeken kívül álló, egyébként évszázadok óta Magyarországon lakókat (például a német városi polgárság) ki kellene zárnunk. A kutatás végső fázisa már csak az azonosított, hungarus értelemben vett magyarokra vonatkozik, és a teljes adatfeltárást öleli magába. A fázis két párhuzamos szál mentén fonódik. Az egyik a katonai iratok és szakirodalom alapján a katonai pályafutásra vonatkozik. Az első feladat, hogy megtaláljuk a tábornoki előléptetés előtti, ahhoz legközelebb eső mustra- vagy áthelyezési listát, lehetőleg már az ezredesi rang idejéből. Ennek segítségével a tábornoki rang elérése előtti teljes katonai pályafutás feltárul. Az esetleges adathiányokat és tisztázatlan vagy kérdéses adatokat korábbi iratokból lehet pótolni. Amennyiben korábbi listát sikerül csak találni, vagy egyáltalán nincs ilyen, akkor a kiegészítő adatokat más, fentebb említett forrásokból kell összeszedni. A tábornoki működés adatai közül az előléptetésekre a Generalsbuch, az Armee-Schemata, illetve a Bestallungen anyagait, a szolgálatra az Alte Feldakten és a Dislokationstabellen anyagait kell feldolgozni. A másik szál a genealógiai kutatást jelenti, a családtörténeti szakirodalomban kell azonosítani, illetve a magyar társadalom közegében elhelyezni a tábornokokat. Korábbi kutatási tapasztalataink szerint ez meglehetősen nehéz feladat, mivel a régebbi, átfogó genealógiák a katonákat általában pontatlanul jelölik, ha egyáltalán megemlítik, az újabb szakirodalom viszont még korántsem eléggé kiterjedt. Ennek ellenére minden erőfeszítést meg kell tenni, mert különösen lényeges kérdés, hogy a katonai elit mennyire maradt része korábbi társadalmi közegének, mennyire változott az attitűdjük ehhez, hogyan viszonyultak a rendi társadalomhoz, esetlegesen létrejött-e egy sajátos csoportjuk. 72 Schmidt-Brentano, A.: Kaiserliche i. m.
