Századok – 2019

2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához

JESZENSZKY GÉZA 19 hozták a cári birodalom által kötött titkos politikai szerződéseket (köztük a Konstantinápolyt Oroszországnak, Erdélyt pedig Romániának biztosítót), a hó­nap végén pedig általános fegyverszünetet javasoltak a hadviselőknek. A Központi Hatalmak ezt elfogadták, és december 5-én meg is állapodtak egy tíznapos fegy­vernyugvásban, amelyet azután meghosszabbítottak. Ennek hatására december 9-én az egyesített román–orosz haderő is fegyverszünetet kötött Focșaniban. Ezek az antant számára drámai események egyszerre igen vonzóvá tették az Ausztria– Magyarországgal kötendő különbéke gondolatát. Teljes katonai győzelemre ek­kor nem lehetett számítani, Oroszország káoszba látszott hullani, így valóban úgy tűnt, hogy a jövőben Németországgal szemben csak a Monarchia képezhet ellensúlyt.59 Seton-Watsonék kampánya és főként hetilapjuk hatására a brit köz ­vélemény elhitte, hogy a nacionalista magyarok tántoríthatatlan ellenfelei min­den komolyabb belső átalakulásnak, ezért a Foreign Office addig komolytalannak tekintette a Függetlenségi Párt nevében fellépő, Magyarországnak a háborúból történő kiválását felvető megkereséseket.60 Most azonban érdeklődéssel fordult Károlyi Mihály személye felé, aki 1917. november végén Svájcban kereste a béke lehetőségét. Sir Horace Rumbold svájci brit követ (1897 és 1900 között Bécsben volt másodtitkár) engedélyt kapott, hogy fogadja az ellenség prominens ellenzé­ki vezetőjét, de mire az engedély megérkezett, Károlyi már hazautazott. A svájci angol hírszerzés vezetőjén keresztül azonban el tudta juttatni régi ismerőséhez a békével és a Monarchia föderációvá történő átalakításával kapcsolatos nézeteit. 61 Az antant számára kedvezőtlen hadi helyzetben Eric Drummond, Balfour ma­gántitkára 1917 végén memorandumban fejtette ki, hogy Németországot kis szláv államokkal nem lehet majd kordában tartani, de erre egy átalakult Habsburg Monarchia képes lehetne. Ebben a német és a magyar rész mellett autonómiája lenne Csehországnak, tagja lenne az autonóm Lengyelország és egy autonóm Jugoszlávia, benne Szerbiával.62 Hasonló megközelítést képviselt a Háborús Kormány tagja, Jan Christiaan Smuts tábornok, Lloyd George feltétlen híve és ugyancsak bizalmasa. 63 59 Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 162–163. 60 Jeszenszky G.: Elveszett presztízs i. m. 288–289., 293–294. 61 Károlyi életrajzírójának a genfi tárgyalásokról adott részletes beszámolója nem lát érdemleges an­tant-hajlandóságot. Lásd Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp. 1978. 234–238. Wilfried Fest szerint viszont Károlyi javaslatai kapóra jöttek a felosztást ellenzőknek, lásd Fest, W.: Peace or Partition i. m. 163–165. 62 Drummond memoranduma, 1917. dec. 12. FO 800/200, 86–88. Részletesebb ismertetése Arday Lajos: Economics Versus Nationality. British plans for re-shaping East-Central Europe in 1917–1919. Angol Filológiai Tanulmányok / Hungarian Studies in English 11. (1977) 167. Vö. Calder, K. J.: Ori ­gins i. m. 124.; Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 163–164. 63 Jan Christiaan Smuts (1870–1950) dél-afrikai búr származású politikus. Sikerrel harcolt az angolok ellen az angol–búr háborúban (1899–1902), de a békekötés után a két gyarmatosító nép szoros együtt­működésének volt a híve. A világháború első hónapjaiban a Német-Délnyugat-Afrikát elfoglaló

Next

/
Thumbnails
Contents