Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 197 Az életrajzok hossza itt is változó, minőségét tekintve azonban az előbbi két munkához viszonyítva kicsit egyenletesebb. A negyedik intézménytörténeti munka, amely a nem szorosan tisztképzéssel összekapcsolt, de valójában katonai képzést is nyújtó, sok tisztet kibocsátó Magyar Nemes Testőrség állományát dolgozza fel, már a Monarchia megszűnését követően, 1939-ben került kiadásra Hellebronth Kálmán tollából.47 A kötet az előbbieken annyival mutat túl, hogy archontológiai szempontból is feldolgozza a Testőrséget, tehát sorra veszi az egyes tisztségek betöltőit, de főként a gárdatisztek életrajzaira helyezi a hangsúlyt. Nagy gondot fordít a személyes adatokra, a család nemességére, viszont a katonai szolgálat leírása gyakran rendkívül hiányos és pontatlan maradt. Ennek ellenére is alapműként használható a mai napig. Sajátos színfoltot képvisel e csoportban Heinrich Blasek és Franz Rieger munkája a hadsereg műszaki alakulatairól.48 A Mérnök-, Árkász- és Aknászkart bemutató munka mellékleteként közli a tisztek listáit az adott karban betöltött szerepekkel együtt. Életrajzokról így ebben az esetben nem beszélhetünk, csupán pályaképekről, de ezek is rendkívül megkönnyítik a nehezen kutatható csapatnemek tisztjeiből kiemelkedő tábornokok vizsgálatát. Kiadott gyűjtemények, jegyzékek: a Sematizmusok és a „Wrede” A katonai vezetés 1790-től minden évben egyre gyarapodó tartalommal nyomtatásban is kiadta a hadseregre vonatkozó rangsorokat, az úgynevezett sematizmusokat.49 A sematizmusok így elvben elsődleges forrásnak számítanak, azonban korántsem mentesek a pontatlanságoktól, illetve sokáig csak ritkán jelöltek keresztnevet, így a személyeket is néha nehéz beazonosítani. Ráadásul nem tudjuk, hogy az adott éven belül mikori adatokat tükröznek. A Kriegsarchivban megtalálhatóak azok a kolligátumok, amelyek feltehetően alapul szolgáltak a sematizmusok kiadásához. Használatukat azonban mégsem mellőzhetjük, mert néhány esetben fontos adatokat közölnek (például 1790 és 1797 közötti tábornoki halálozások), illetve már az 1800-as években olyannyira kibővült a közölt adatok köre (például ezredek, műszaki alakulatok teljes tisztikara), hogy jól használható kézikönyvekké váltak. 47 Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve. 1760–1918. Bp. É. n. [1939.] 48 Heinrich Blasek – Franz Rieger: Beiträge zur Geschichte der k. u. k. Genie-Waffe. I./1–2. Wien 1898. 49 Oesterreichischer Militaer-Almanach für das Jahr 1790–1803. Militär-Almanach Nro. I–XIV. Wien 1790–1803.; Schematismus der Kais. Königl. Armée, für das Jahr 1804–1808. Militär- Almanach Nro. XV–XIX. Wien 1804–1808.; Schematismus der Oesterreichisch-Kaiserlichen Armee: für das Jahr 1810–1814. Militär-Almanach Nro. XX–XXIV. Wien 1810–1814.; Militär-Schematismus des österreichischen Kaiserthums. Wien 1815.
