Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 195 Ezeket elemezve, illetve a rendelkezésre álló forrásbázist és szakirodalmat felmérve lehetségesnek és szükségesnek látom minden tábornokra nézve egyedileg elkészíteni a források jegyzékét, pontos hivatkozásokkal együtt. Egyes adatokra csak akkor kell külön hivatkozni, ha a szakirodalomban jellemzően tévesen szerepel. Az összehasonlító elemzés módszere az elitek kutatásában különösen nagy jelentőségű és szemléletes eredményeket hozhat, viszont ahhoz még nem rendelkezünk elegendő hozadékkal, hogy az összehasonlító vizsgálat nagy előnyei kidomboríthatók legyenek, így egyelőre meg kell elégednünk részeredményekkel. Az összehasonlító elemzéshez horizontális és vertikális virtuális térben is sokkal több adatra lenne szükség. Tehát mind a császári-királyi (előbb császári, később császári és királyi) hadsereg más korszakainak tábornoki, mind a francia háborúk kora teljes törzstiszti karának vizsgálatára szükség lenne egy nagyobb léptékű történelmi paletta megrajzolásához. Ezzel rávilágíthatnánk a tábornoki kar összetételének időbeli, társadalmi vetületű változásaira a 17. századi zsoldosvezérektől a 18. századi felsőbb arisztokrácián át egészen a birodalmi szemléletű, de eredetében már korántsem csak a társadalom felsőbb rétegeiből származó, a dualista korszakot jellemző tábornoki karig. Érdekes lehet a tábornokok vallási, életkor szerinti, illetve a beosztásokat elemző vizsgálata mellett sok egyéb aspektus is. A Habsburg Monarchia hadseregének vizsgálatán túl kézenfekvő lehetőség annak összehasonlító vizsgálata is más európai államok hadseregeivel. A hadseregek karaktere mellett jól kimutatható lenne ebből a birodalom katonai (és részben politikai) vezetésének a hadsereghez, illetve a birodalmak lakosságához, társadalmához való viszonya, felvázolva az eltérő modelleket. A hasonlóságok felderítése jelentős új eredményeket hozhatna egyetemes történeti szempontból is, de az egyes államok jellemzése is sokkal szélesebb, rendszerezőbb keretet kaphatna. A francia háborúk korabeli császári-királyi hadsereg tábornoki karának kutatását a fenti szempontok szerint alaposan megfontolt és pontosan leírt szempontrendszer alapján kell vizsgálni. Illeszkedni kell a korábbi vizsgálatok szempontjaihoz, de a korszakra és a hadseregre jellemző tulajdonságok megjelenítésének is lehetőséget kell adni. Hasonló szemléletű párhuzamos kutatási eredmények hiányában egyelőre ezek a vizsgálatok csak a császári-királyi hadseregre korlátozódnak, de remélhetőleg a jövőben a porosz, orosz, angol tábornoki kar mellett kisebb államok, területi egységek tekintetében is elvégezhetők lesznek. Az eredmények segítségével a korszak államainak és társadalmainak fontos karakterisztikájával gazdagodhat majd a történettudomány.
