Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az özvegy és a történelem. 130 éve halt meg gróf Zichy Antónia, Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye
URBÁN ALADÁR 163 altábornagyhoz, kerületi parancsnokhoz, hogy a kegyelem reményében az ítélet elhalasztását kérje. Haynauhoz akart menni Komáromba vagy Bécsbe a császárhoz. Közben megjött a válasz Kempentől, hogy az ítéletet nem lehet elhalasztani. Rokoni közbenjárásra azonban kapott engedélyt, hogy öt percre láthassa férjét. Indulás előtt eszébe jutott, hogy férje mérget kért tőle, s ekkor egy kis tőrt vett magához (feltehetően az íróasztaláról). A látogatás szomorú perceit az özvegy döbbenetes részletességgel idézi fel. Férje a gyerekek jövőjéről és a külföldi letelepedés lehetőségéről beszélt, s helyeselte, hogy nem kért kegyelmet. Megköszönte felesége jóságát, s bocsánatot kért a szomorúságért, amit neki okozott. Ez a szövegrész így folytatódik: „és békülj ki C.....vel is. Bocsásd meg neki is”.67 A rövid látogatás szinte hihetetlen eseménye, hogy Batthyányné kihasználta a pillanatot, amikor a profosz a jelenlévő hadbíróhoz fordult, és férje kezébe tudta csúsztatni a kis tőrt. Lakásába visszatérve az esetleges kegyelmezésről hallott, s ekkor sietve levelet írt férjének, hogy nehogy megölje magát. (A levelet Batthyány nem kapta meg.) A kivégzés előtti órákban az asszonyt rokonai Fótra vitték, ahol, mint emlékezésében írja, szörnyű éjszakát töltött azon aggódva, hogy férjének talán kegyelmet akartak adni, s az öngyilkos lett a tőrrel. Az emlékezés így foglalta össze vívódásait: „Azt hittem, hogy megőrülök, egész éjjel lázban voltam!”68 A visszaemlékezések utolsó lapjai arról szólnak, hogy mit tudott meg férje öngyilkossági kísérletéről, valamint arról, hogy Pestet a katonai hatóságok utasítására el kellett hagynia. Rokonai ekkor Csurgóra, sógorának, Károlyi Györgynek a birtokára vitték. Az Emlékezés befejezésül összefoglalja, hogy férje miként vélekedett az 1848. évi átalakulás esélyeiről: „Fogsága alatt egyszer azt mondta nekem, hogy ő nem tartotta kivihetőnek Magyarország elszakadását Ausztriától, mert nem hitte, hogy a többi államok ismerik el mint független országot. Hogy az első percztől fogva az orosz intervenciótól tartott, és azért is a kiegyenlítés mellett volt, de nem hitte volna, mi szerint a nemzet anyi erőt fog kifejteni, és anyira lelkesedni, hogy ebben a tekintetben Kossuth jól ismerte a nemzetet, jobban, mint ő.” 69 *** A történteket azzal kell kiegészítenünk, hogy az öngyilkossági kísérlet, pontosabban a tőr ügyében alapos vizsgálat folyt. Mindenkit kihallgattak, aki Batthyány, valamint felesége közelében volt: az őrszemélyzetet, Batthyány inasát, felesége 67 Uo. 612. C...: Karolin, Batthyányné húga. Batthyány és Zichy Karolin kapcsolatáról lásd Velkey Ferenc: „Este társaság hozzánk. Batthyányval sokat beszéltünk.” Széchenyi és Batthyány közös-közélete társas- és magánszíntereken. Aetas 24. (2009) 1. sz. 84–85. 68 Uo. 613–614. 69 Uo. 616.
