Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az özvegy és a történelem. 130 éve halt meg gróf Zichy Antónia, Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye
URBÁN ALADÁR 155 1850-ben a Zürich melletti Rorschachba költözött. Gyermekei nevelőjeként vele tartott a vagyontalan és jövedelem nélküli Horváth Mihály.22 Batthyány vagyo nát elkobozták, de felesége saját vagyonából gond nélkül élhetett. Így 1851-ben kibérelte a falkenburgi kastélyt, ahol rendszeres látogatói voltak az emigráció közelben élő, kiemelkedő tagjai: Szalay László, a Batthyány-kormány küldötte a frankfurti parlamenthez és Almásy Pál, a debreceni képviselőház alelnöke. 23 1851 őszén hosszú ideig volt vendége a beteg, kiábrándult Teleki László. 24 Az özvegy 1852 őszén gyermekeivel és nevelőjükkel Genfbe költözött át. Mint Klapka György megjegyezte emlékezéseiben: „Batthyányné a gyönyörű Boissiere-villát vette bérbe, hol [...] gyermekei nevelésének élt.”25 Rövidesen Teleki László is oda érkezett, „s igen kellemes társaság” alakult ki Horváth Mihály, Almásy Pál és Teleki László részvételével.26 Almásy Pál bevezette Puky Miklós 1849. évi kor mánybiztost Batthyányné társaságába. Puky emlékezéseiben az özvegyet komoly magaviseletűnek és kedvesnek jellemezte, aki iránt mint Batthyány Lajos özvegye iránt „oly tiszteletet éreztem, mint hasonlót soha”.27 A Párizsban élő Szemere Bertalan levélben kereste meg és kérte fel Batthyánynét, hogy legyen születendő gyermekének keresztanyja.28 A beleegyező választ követően rövidesen, 1852. november 20-án megküldte az özvegynek Batthyányról, Görgeyről 22 Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849–1865. I. Bp. 1923. 395–396.; Márki S.: Horváth Mihály i. m. 154. 23 Friedreich E.: Gróf Batthyány Lajosné i. m. 760. 24 Márki S.: Horváth Mihály i. m. 163.; Horváth Zoltán: Teleki László. I. Bp. 1964. 350. Batthyányné segélyezte is a birtokaitól megfosztott, jövedelem nélküli Teleki Lászlót. Lásd Márki S.: Horváth Mi hály i. m. 178.; Horváth Z.: Teleki László i. m. 341. Batthyányné a segélyeket a gyermekei mellett nevelősködő Horváth Mihály útján juttatta el. 1852. márc. 21-én Horváth Mihály Vukovics Sebőhöz intézett levelében közölte, hogy a 32 fontról szóló váltó összege Batthyány grófnő adománya a menekülteknek. Ebből 12 fontot Vukovics tartson meg magának. Jánosy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában. 1851–1852. II. Bp. 1948. 735–736. 25 Márki S.: Horváth Mihály i. m. 174.; Klapka Gy.: Emlékeimből i. m. 353. Megjegyezte, hogy rövidesen megérkezett Károlyi Györgyné is két gyermekével. Uo. 353. 26 Jósika Miklós Fejérváry Miklóshoz. Brüsszel, 1852. dec. 1. Lásd Jósika Miklós: Idegen, de szabad hazában. Összeáll., bev. Kokas Károly ‒ Szajbély Mihály. Bp. 1988. 59. A jól értesült Jósika 1853. január 1-jén arról tudósította levelező partnerét, hogy Batthyányné „egészen kiépült és igen jókedvű”. Uo. 61. Egy hónap múlva pedig azt írta, hogy Károlyi Györgyné is ott van. Uo. 69. 27 Varga Zoltán: Egy bujdosó naplója. Részletek Bizáki Puky Miklós 1848/9-es kormánybiztos életé ből. Budapesti Szemle 230. kötet (1933) 868. sz. 22–24. Puky megjegyezte, hogy Batthyánynénak mintegy 14 éves leánykája van. 28 Szemere Bertalan Batthyány Lajosnéhoz. Párizs, 1852. jún. 11. Lásd Hermann Róbert : Batthyány Lajos(né) és Szemere Bertalan. Adatok Batthyány Lajos utóéletének történetéhez. In: Két világ kutatója. Urbán Aladár 80 éves. Szerk. Háda Béla et al. Bp. 2009. 206–207. Hermann feltételezi, Szemerét az bátorította fel a kérésre, hogy arról értesült, miszerint egy 1852-ben Teleki Lászlóhoz intézett levelében ő megbecsüléssel nyilatkozott Batthyányról, s azokat Teleki közölte az asszonnyal, aki ezt férje emléke iránti ragaszkodásnak tekintette. Uo. 206. Batthyányné elfogadta a felkérést. A kereszteléskor az ugyancsak Párizsban élő Batthyány Kázmérné képviselte a keresztanyát és nyújtotta át az ilyenkor szokásos ajándékot. Uo. 207.