Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az özvegy és a történelem. 130 éve halt meg gróf Zichy Antónia, Batthyány Lajos miniszterelnök özvegye
AZ ÖZVEGY ÉS A TÖRTÉNELEM 154 zászlóanyja a Rákoson tartott eskütételen.15 Augusztus 18-án a honvéd tüzérek a Rákos mezején tartották bemutatójukat. Ezen Batthyányné részt vett férje kíséretében.16 Egy hónap múlva a miniszterelnökséget újra elvállaló férje egyik rendel kezésében fontos szerepet játszott. A 34. Porosz herceg gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoka Pestre érkezésük után megszökött az egység csapatzászlajával. Batthyány – egyéb intézkedései mellett – a zászlóaljnak magyar zászlót adott, s ennek zászlóanyja felesége volt.17 A horvát sereg közeledése miatt Budán elkezdték a sáncolást. A Marczius Tizenötödike szeptember 23-án arról tudósított, hogy a földmunkáknál a Zichy-nővérek talicskát raktak.18 Két nap múlva, szeptember 25-én Trefort Ágoston, Klauzál Gábor államtitkára arról értesítette Bécsben lévő feleségét, hogy Batthyányné aznap gyermekeivel gőzhajón elutazott. 19 Emigrációban Batthyány Lajosné az 1849 utáni emigrációban nem játszott aktív szerepet. Mint a hamis vádak alapján kivégzett első felelős magyar miniszterelnök özvegye, szimbólummá vált az európai magyar emigráció számára. Ez magyarázza az osztrák politikai rendőrség folyamatos érdeklődését, amely csak egy évtizeddel hazatérése után szűnt meg. Férje halála után gyermekeivel elhagyta az országot. Minden bizonnyal szabályosan, útlevéllel, tudniillik a hatóságok számára ez kívánatos volt. Emlékezései szerint utolsó találkozásuk alkalmával férje azt ajánlotta, hogy menjen Pozsonyba atyjához, Zichy Károlyhoz. Ő azt felelte, hogy sógornőjéhez, Amáliához (gróf Karol Westerholt feleségéhez) készül Bajorországba. Podmaniczky Frigyes 1849 novemberében feljegyezte, hogy „szegény Batthyány Lajos özvegye, Toni (tudniillik Antónia) Bajorországba vonul vissza”.20 Megvalósult-e ez, pontosan nem tudjuk. 1849 őszén már Franciaországban, Párizs közelében, Montmorencyben volt. Ekkor az ottani magyaroknak az emigrációba kimenekült Horváth Mihály püspök (volt miniszter) október 7-én gyászmisét mutatott be a kivégzett hősök és mártírok emlékére, egyben megemlékezett Batthyány Lajosról.21 Az özvegy 15 Népelem, 1848. augusztus 15. 16 Figyelmező, 1848. augusztus 20.; Kossuth Hirlapja, 1848. augusztus 22.; A rendezvényt Károlyi Györgyné Széchenyi kíséretében látogatta meg, lásd Széchenyi I. : Napló i. m. 1308. 17 Kossuth Hirlapja, 1848. szeptember 21. 18 Marczius Tizenötödike, 1848. szeptember 23. Lásd még Gyulay Lajos naplói i. m. 160. 19 Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára II. Bp. 1952. 98. 20 Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek (1824–1887). II. Bp. 1887. 316. 21 Márki Sándor: Horváth Mihály (1809–1879). Bp. 1917. 154–155.; Klapka György: Emlékeimből. Szerk., jegyz. Katona Tamás. Bp. 1996.; Előzetes tájékoztató: Teleki László Klapka Györgynek. Montmorency, 1850. okt. 2. 466–467.; A hazai sajtó a Franciaországról szóló hírek között megemlítette: „A szerencsétlen Batthyány Lajos gróf özvegye Párisba érkezett.” Magyar Hirlap, 1850. december 3.
