Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 134 is beperelte. Lapinformációk szerint a bírósági tárgyaláson a grófi pár a fiuknak juttatott pénzbeli segélyt alkalmi ajándék jelleggel bírónak titulálta, s így megakadályozta a felperesi törekvést a behajtásra.51 1904-től azonban Károlyi György új bevételi forrásra tett szert. Politikai pályára állva képviselői tiszteletdíj illette meg, mely azonban csak részben fedezte a volt feleségének fizetendő összeget. Mivel a grófot felháborították a magánéletét feszegető újságcikkek, előfordult, hogy a törvényi tiltás ellenére sűrűn alkalmazott párbaj útján vett elégtételt az őt ért becsületsértésért. 52 Károlyi György 1904-ben kezdett politikai karrierbe. Nagykárolyban azért került sor időközi képviselő-választásra, mert az 1901-ben megválasztott kormánypárti honatya, Domahidy Elemér főispáni megbízást kapott.53 Károlyi István ekkor még nem állta útját fia ambícióinak. A függetlenségi párti lokális ellenzék azonban elvárásként fogalmazta meg, hogy a jelölt párton kívüliként induljon. Ezt a feltételt az ifjú gróf ugyan teljesítette, de 1904. január 3-ai programbeszéde Tisza István és kormánya iránti szimpátiájáról árulkodik.54 Ezért ál lított mégis jelöltet a nagykárolyi választókerület Függetlenségi és 48-as Pártja dr. Varságh Zoltán budapesti hírlapíró és gyógyszerész személyében. Károlyi György programbeszédének kiemelt részét képezte a székhelykérdés. Családja „ősi fészke”, Nagykároly pozíciónövelését tűzte ki célként, ezáltal tartva Szatmár vármegye székhelyét a Károlyiak birtokközpontjában. A „hoszszú 19. század” folyamán ugyanis Nagykároly és a nála sokkal dinamikusabban fejlődő és jóval polgárosultabb Szatmárnémeti között több ízben is fellángolt a harc. Károlyi István birtoklása idején a törvényhatósági bizottság 1890. december 4-ei határozatában az igazgatási szempontból kedvezőbb fekvésű Szatmárnémeti 51 Pesti Hirlap, 1904. december 8. 19–20. 52 Ilyen esetre került sor például 1904 januárjában a Független Magyarország című lapban megjelent közlemény miatt. Fényes László szerkesztőt Károlyi György megbízásából Dániel Gábor és a beiktatására készülő szatmári főispán, Kristóffy József keresték fel. Fényes László Sebes Dénes és Horváth Gyula országgyűlési képviselőket nevezte meg szekundánsaiul a harcképtelenségig vívandó kardpárbajban. A hatalmas termetű Károlyi György érthetett a kardforgatáshoz, mert ellenfelének homlokán a bal szem feletti vágás az arc jobb felén áthaladva siklott le, továbbá a szerkesztő három ujja is megsebesült. A felek nem békültek ki. Szatmármegyei Közlöny, 1904. január 31. 2.; Az 1944. október 6-án a Svéd Vöröskereszt által kiállított oltalomlevél szerint a gróf magassága 196 cm volt. MNL OL, Károlyi levéltár P 2226 Károlyi II. György iratai 1902–1946. (a továbbiakban: P 2226) Lad. I. No. 1/a Személyi iratok. 53 Domahidy Elemért a Tisza-kormány megalakulása után nevezte ki az uralkodó Hajdu vármegye és Debrecen törvényhatósági joggal rendelkező város főispánjává. Az országgyűlési almanach helytelenül jelöli meg az 1902-es évet a nagykárolyi időközi választás időpontjául. Sturm-féle Országgyülési Almanach 1905–1910. Szerk. Fabro Henrik – Ujlaki József. Bp. 1905. 301. 54 MNL OL P 2226 Lad. I. No. 1/a Személyi iratok Gróf Károlyi György a nagykárolyi választó-kerület pártonkivüli képviselő-jelöltjének programmbeszéde 1904. január hó 3-án.; A programadást közölte a Szatmármegyei Közlöny is. Szatmármegyei Közlöny, 1904. január 10. 1–2.
