Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
A BRIT KÜLPOLITIKA ÚTJA AUSZTRIA–MAGYARORSZÁG FELBOMLASZTÁSÁHOZ 12 28-ai angol–francia konferencián elfogadott és Wilsonnak 1917. január 10-én átnyújtott válaszjegyzék a háborúnak morális jelleget tudott adni azzal, hogy leszögezte, a hadviselő felek célja „az olaszok, valamint a szlávok, a románok és a cseh-szlovákok felszabadítása az idegen uralom alól”. A nemzetközi kapcsolatokban forradalmi újdonság volt az „elnyomott nemzetek” fogalma és felszabadításuk meghirdetése.30 A lengyelek jövőjét viszont a jegyzék az orosz kormányzat hatáskörébe utalta. 31 Különbéke-kísérletek Ausztria–Magyarországgal Az 1917 tavasza és 1918 tavasza közötti időszak brit politikája is azt bizonyítja, hogy Közép-Európa jövője akkor még nem dőlt el. Nem csupán a harctereken volt még kérdéses a háború kimenetele, de a brit kormány is kész volt új utakon keresni a megoldást. 1916 decemberében az erőteljesebb hadviselést szorgalmazó David Lloyd George walesi liberális politikus vette át a brit kormány vezetését és egy öttagú, úgynevezett Háborús Kabinettel szinte egyszemélyi hatalmat épített ki. Az új miniszterelnök a 20. század nagy demagógjaihoz hasonlóan meg volt arról győződve, hogy a világ nagy problémáira egyszerű válaszok adhatók. Azt ígérte, hogy Németországot egy „knock out blow”-val kiüti, és ehhez csupán arra van szükség, hogy különbékét kössenek a Habsburg Monarchia új uralkodójával. A kis szövetségeseknek tett eddigi ígéretek súlyát nagyban csökkentette a tény, hogy Szerbia már összeomlott, majd a vérmes reményeket keltő román beavatkozás is csődöt mondott, sőt tovább növelte az antant stratégiai gondjait. Charles Hardinge, a külügyminiszter új állandó helyettese32 már 1917 januárjában úgy vélte, hogy kisebb területi veszteségeket elfogadva a Monarchia ráállna a különbékére, sőt a németellenes gát oszlopává válhatna.33 Elgondolásait részletesebben Eric Drummond dolgozta ki, aki korábban Grey, majd Balfour magántitkára volt. Szerinte a különbéke tartósan eltávolította volna egymástól Németországot és Ausztriát. A cseheket és a délszlávokat Drummond Magyarországéhoz hasonló autonóm státussal gondolta kielégíteni, így négy egységből álló föderációvá alakítva a Monarchiát. A lengyelek Galíciával és Porosz–Lengyelországgal kiegészülve Oroszországgal perszonáluniót alkottak volna. Olaszországnak, ha az Egyesült Államok felfüggesztené szállításait, ez néhány hónapon belül megbénítaná a brit hadigépezetet, tehát Wilson képes lenne kikényszeríteni a békekötést. 30 Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. Bp. 1983. 16–17. 31 Calder, K. J.: Origins i. m. 103–104. 32 Charles Hardinge (1858–1944) diplomata és politikus. Nagykövet Oroszországban (1904–1906), a külügyminiszter állandó helyettese (1906–1910). 1910-ben főnemesi rangra emelve (Lord Hardinge of Penshurst) India alkirálya (1910–1916). 1916–1920 között ismét a külügyminiszter állandó helyettese. 33 Uo. 113–114.
