Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán
1233 SZÁZADOK . () . SZÁM Deák Ágnes KONZERVATÍV KIEGYEZÉSI KÍSÉRLET 1863 TAVASZÁN A magyar konzervatív tábor vezérkara az 1850-es években szinte egységesen szemben állt a neoabszolutizmus elveivel, s az alkotmányos kormányzáshoz való visszatérés szükségességét vallotta az évtized végén is. Dessewffy Emil gróf javaslataira alapozva, de azok lényeges átdolgozásával került sor az 1860. október 20-ai diploma kibocsátására, amely az egész birodalom politikai struktúráját átalakította, bizonyos vonatkozásokban alkotmányos korlátok közé vonva az uralkodói hatalmat, más területeken viszont tovább éltetve az uralkodói felségjogokat. Az 1860. október és 1861. október közötti, politikai tekintetben igen mozgalmas, sőt viharos egy év alatt azonban megbomlott e tábor politikai egysége. Míg egyes vezetői, például Szécsen Antal gróf, továbbra is az 1848. április 11-ei törvények előtti jogállapotot tekintették kiindulópontnak, elutasítva e törvények formai, de leginkább tartalmi legitimitását, addig mások, elsősorban Apponyi György gróf és Dessewffy, felismerve, hogy a magyarországi politikai elit túlnyomó többsége és a közvélemény milyen elszántan ragaszkodik ezekhez a törvényekhez, s azokat a modern Magyarország kiindulópontjának tekinti – beleértve ebbe az önálló magyar kormányt – korábbi elveiket felülvizsgálva közvetítő javaslatokat igyekeztek megfogalmazni. Az alkotmányos intézmények működésének újabb felfüggesztése, az úgynevezett provizórium bevezetése (1861. november 5.) után sem mondott le egyik csoport sem arról, hogy kiegyenlítési javaslatok megfogalmazásával megteremtsék a politikai párbeszéd újrakezdésének előfeltételeit. A provizórium csaknem négy éve alatt 1863 tavaszán történt a legkomolyabb ilyen irányú kísérlet, amelynek fő vonalait – részben kortársak információiból, részben pedig szakirodalmi feldolgozásokból – már ismerjük. Mi történt 1863 elején? A kortársak leginkább a magyarországi születésű, de 1849 után Bécsben újságíróskodó Ludasi (Gans) Mór anonim megjelent, 1864 végi röpiratából tájékozódhattak. Ludasi az 1861 nyarán kinevezett magyar kancellár, Forgách Antal gróf politikai bizalmasának számított, a félhivatalos Sürgöny című lapban tőle meg jelent bécsi tudósítások tulajdonképpen Forgách által sugalmazott cikkek voltak. Ludasinak tehát egészen 1864. április végéig, azaz Forgách leváltásáig igazi bennfentes információi lehettek. Az új kancellár, Zichy Hermann gróf azonban már nem tartott igényt szolgálataira, s Ludasi számára is kényelmetlen lehetett az Anton Schmerling államminiszter birodalmi centralizációra törekvő programja
