Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 126 viszonyát a hatóságokkal. Unokája szerint „az osztrák városparancsnok [...] megizente neki, hogy nyilvánosan megvesszőzteti, ha nem hagy föl a megszálló katonaságot provokáló agitációjával”. 13 1850 márciusában Károlyi Györgyné elhagyta az országot, így a család szétszakadt. Háziorvosuk vitte utána Marienbadba két legkisebb gyermekét: az ötesztendős Istvánt és a hároméves Pálmát. Mivel azonban mozgásában itt is korlátozták, először német területre, majd Svájcba költözött. 1855-től néhány évig a Habsburg-fennhatóság alatt álló Velencében tartózkodott, mert az osztrák rendőr hatóság csak abban az esetben járult hozzá legidősebb fiának bonni egyetemi tanulmányaihoz, ha Károlyiné a birodalom területére, Velencébe teszi át székhelyét.14 1859-től 1862-ig Genovában élt, majd ismét Genfben, az 1880-as években történt hazatelepüléséig. Károlyi György – feleségével ellentétben – igyekezett kapcsolatát rendezni az uralkodóval. Sikerének bizonyítéka, hogy 1860-ban koronaőrré, 1872-ben magyar főudvarmesterré nevezték ki, 1873-ban pedig a kamarási méltóságot is elnyerte. 15 István grófot nyolcéves korában, 1853-ban hazahozták Magyarországra, hogy tanulmányait magyar légkörben, magyar szokások szerint végezze. 16 Neveltetéséről kevés információ áll rendelkezésünkre. Fazekas Rózsa kutatásaiból tudjuk, hogy az édesapa mind a négy fia számára igyekezett olyan lehetőségeket biztosítani, hogy alapos, rendszerezett tudást szerezhessenek. Károlyi Gábor visszaemlékezései szerint erkölcsi nevelésük az osztrákgyűlöleten és a mély vallásosság mellőzésén alapult. „Az osztrákot gyűlölni, a papot komolyan nem venni, a vallásba el nem merülni, a keresztet nem nyaldosni, az álnokságot és szinlelést kerülni s mindig, mindenben igazat mondani: ide edződött ki fiatalkori erkölcsünk”17 – fogalmazott kissé sarkítva az élete alkonyára megkeseredett gróf, akiben – unokaöccse, Károlyi Mihály szerint – Zichy Karolina „forradalmi szabadgondolkodása [...] maró szarkazmussá keseredett, amely sem vallást, sem hagyományt, sem tekintélyt nem kímélt”.18 A Károlyiak gyermeknevelési elvei közé tartozott a „keresztény vallásos érzés” kialakítása, ami Károlyi György végrendeletében is megjelent.19 A grófi család gyerekei tehát vallásos nevelésben részesültek, édesanyjuk csupán azt kívánta elkerülni, hogy bigott katolikusokká 13 Károlyi M.: Egy egész világ i. m. 17. 14 Fazekas R.: Károlyi György fiainak i. m. 44. 15 MNL OL P 395-IV-11/1. 16 A Károlyi grófok a nyári szünidőben látogatták meg édesanyjukat és a vele nevelkedő Pálma húgukat. A család speciális helyzetéből adódóan minden évben lehetőségük nyílt külföldi élmények, tapasztalatok szerzésére. 17 Eötvös K.: Gróf Károlyi Gábor i. m. 72. 18 Károlyi M. : Egy egész világ i. m. 13. 19 MNL OL, Károlyi levéltár P 416 Károlyi Gyula iratai (a továbbiakban: P 416) I.-I. No. 68.
