Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
KATONA CSETE 1219 A skandináv világ távolabbi részein is rendelkeztek bizonyos ismeretekkel Kelet-Európáról, az érett és kései középkor folyamán is. Ennek a tudásnak egy része viking kori eseményekből fakadt, mint azt az Eymundar þáttr hringsonar is ta núsítja, mely egy, a 11. századi Kijevi Ruszban tevékenykedő viking zsoldos csapat történetét foglalja össze.40 Annak ellenére, hogy a történetet a 14. században jegyezték le, eseményeire párhuzamot szolgáltat az Óorosz Őskróniká nak a Bölcs Jaroszláv korabeli belháborúk időszakáról beszámoló része.41 A „király sagákban” szintén bőséggel találunk Kelet-Európára vonatkozó adatokat.42 Az Örvar Odd saga újabb, „A” változatában a saga szerzője szintén részletes kelet-európai ismeretekről tesz tanúbizonyságot, amikor felsorolja a nagyobb orosz városokat: Muromot, Rosztovot, Szuzdalt, Novgorodot, Polockot és Kijevet is (óészaki nevükön: Móramar , Ráðstófa , Súrsdal , Hólmgarðr , Palteskjuborg , Kœnugarðr ). 43 Ez a felsorolás kimaradt az „S-változatból”, ám ez nem jelenti azt, hogy a korai verzió szerzőinek ne lettek volna földrajzi ismereteik a régióról. Mint azt fentebb kifejtettem, a Jeruzsálemjáró Sigurd által bejárt útvonalat a korai változat szerkesztői is ismerték. Ezt az útvonalat más északi források, elsősorban földrajzi művek is megerősítik, mint például a saga „S” kéziratával egykorú Leiðir : „Szászországból gyalog utazik az ember Magyarországra és onnan, ahogy akarja, keletnek a Ruszba vagy Görögországba, Konstantinápoly városába és onnan Jeruzsálembe mehet.”44 Bár a kései források megbízhatatlansága miatt nem tud juk megerősíteni, könnyen elképzelhető, hogy a dán király, I. Jóságos Erik (1095– 1103) is ezen az ismert – a 11. századtól újból megnyíló – zarándokúton jutott el a Szentföldre.45 Magyarország ( Ungaraland ) mint földrajzi egység mindenféle külö nösebb kommentár nélkül szerepel több izlandi sagában is, míg egyéb 14. századi izlandi kozmografikus művek Trákia és Bulgária szomszédjaként meglehetősen 40 Eymundar þáttr Hringssonar. In: Flateyjarbok. En samling af norske konge-sagaer I–III. Udg. Guðbrandur Vigfússon – Carl Rikard Unger. Christiania 1862. II. 118–134. 41 Régmúlt idők elbeszélése i. m. 103–114. 42 Galina Glazyrina: Information about Eastern Europe in Old Norse sagas and its adaptation for the Nordic audience by saga-authors. In: The Eighth International Saga Conference, Göteborg 11–17 August 1991. The Audience of the Sagas I–II. Ed. Lars Lönnroth. Gothenburg 1991. I. 123–131. 43 Boer, R. C.: Örvar-Odds saga i. m. 187. 44 „Af saxlandi er farit fæti til ungara landz & þadan hvort er fara vill i garda austr eda út y grikland til miklagardz borga & sva til Jorsala.” – Simek, R.: Altnordische Kosmographie i. m. 594. 45 Ildar Garipzanov: Early Christian Scandinavia and the Problem of Eastern Influences. In: Early Christianity on the Way from the Varangians to the Greeks. Eds. Ildar Garipzanov – Oleksiy Tolochko. Kiev 2011. 22. A magyarországi zarándokútra további referenciákkal lásd Borosy András – Laszlovszky József: Magyarország, a Szentföld és a korai keresztes hadjáratok. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József – Majorossy Judit – Zsengellér József. Máriabesnyő–Gödöllő 2006. 75–84.
