Századok – 2019

2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai

A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1210 versbetétekkel is további hitelt kívántak adni az elregélt eseményeknek.8 Ezeket a műfaji sajátosságokat szem előtt tartva fordulunk most Örvar Odd története felé. Örvar Odds saga Az általam vizsgált, körülbelül két fejezetet kitevő passzus egy „hajdankori történet”, az Örvar Odds saga része. A történet cselekményét az alábbiakban foglalhatjuk össze. A saga főszereplője „Nyilas” Odd, egy legendás hős, aki több mint háromszáz éven keresztül kalandozik a világban. A történet szerint a Norvégiából származó Oddnak csecsemőkorában embertelenül hosszú életet jósolt egy „völva” (jósnő), aki azt is meg­jövendölte, hogy Oddot Norvégia földjén éri majd a halál, és saját, Faxi nevű lova okozza majd a vesztét. Hogy baljós sorsát elkerülje, Odd megöleti a lovat, és hazáját elhagyva megfogadja: sosem tér vissza szülőföldjére. Vándorlásai során Odd számos helyre – mind kitalált, mind történelmi helyszínekre – elvetődik; köztük Finnországba (Finnland ), Perm vidékére ( Bjarmaland ), a Kijevi Ruszba ( Garðaríki ), Hunföldre (Húnaland ), az óriások közé, Bizáncba ( Grikkland ), Jeruzsálembe ( Jórsalaland ) vagy éppen Szicíliába (Sikiley ). Kalandjai során híres (sokszor más forrásokból is ismert) hősökkel vív meg vagy köt éppen barátságot, és főként permi harcai nyomán minde­nütt hírnevet szerez magának. Útja során Samsø-szigetén berszerkerekkel,9 míg más ­hol szörnyetegekkel, például a mesebeli krakennel is elbánik. Mindenhol mágikus erejű nyílvesszői – az óriásoktól származó „Gusir ajándékai” (Gusisnautar ) – segítik, melyekről ragadványnevét, a „Nyilast” is kapja. A továbbiakban Odd az orosz terü­leteken (Garðaríki ) fekvő (!) „Hunföld” ( Húnaland ) királyává válik. Legyőzi a hun Herraud király (konung ) legjobb harcosait is és elnyeri Herraud lányának, Silkisifnek a kezét. A király halála után így ő örökli a trónt. Öreg korára Oddot újonnan szerzett „hunföldi” királyságából végül a honvágy szólítja haza. A hős hazatérve kigúnyolja a 8 Margaret Clunies-Ross: Poetry in the fornaldarsögur. In: The Fantastic in Old Norse/Icelandic Lite ­rature: Sagas and the British Isles. Preprint Papers of the Thirteenth International Saga Conference, Durham and York 6th–12th August 2006. I–II. Eds. John McKinnell et al. Durham 2006. I. 180–187. 9 A berszerkerek (óészakiul berserkir) extázisban harcoló bajnokokként jelennek meg az óészaki iroda ­lomban, akik őrült medve és farkas módjára vonyítottak a csata előtt, és vicsorogva rágták saját pajzsuk szélét. A berszerkerek megítélésével kapcsolatban mai napig tartanak a viták a szakirodalomban, me­lyekre itt most részletesen nem térek ki. A harci extázist toxikus természetű gombáknak (Howard D. Fabing: On going berserk: A neurochemical inquiry. Scientific Monthly 83. [1956] 5. sz. 409–415.), Odin viking főisten rituális imádatának (Jens Peter Schjødt: The Notion of Berserkir and the Relation between Ódinn and Animal Warriors. In: The Fantastic in Old Norse/Icelandic Literature. Sagas and the British Isles: Preprint Papers of the Thirteenth International Saga Conference. Durham and York 6th–12th August, 2006. I–II. Eds. John McKinnell – David Ashurst – Donata Kick. Durham 2006. II. 886–892.) és irodalmi toposzoknak is tulajdonították már a kutatók (Anatoly Liberman: Berserkir – A Double Legend. Brathair 4. [2004] 2. sz. 97–101). Általánosan lásd Benjamin Blaney: Berserkr. In: Medieval Scandinavia. An Encyclopedia. Eds. Phillip Pulsiano – Kirsten Wolf. Reprint kiadás. New York 2016. 37–38.

Next

/
Thumbnails
Contents