Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 124 a nyilvánosság színterein is kifejezésre jutó politikai véleménykülönbség előzményeit, okait, tartalmi elemeit, valamint következményeit, miközben érintjük a család hölgytagjainak a „nemzeti ellenállásba” történő bekapcsolódását is. Vajon mi sarkallta arra Károlyi Györgyöt, hogy apja határozott ellenzéki állásfoglalása ellenére Tisza István miniszterelnök platformjához csatlakozzon? A vizsgált időszak kezdetén a nagykárolyi kastély és a hozzá tartozó uradalom tulajdonosa, Károlyi István3 a Függetlenségi és 48-as Párt, míg fia, Károlyi György – Tisza István egyre zsugorodó táborát erősítve – a Szabadelvű Párt kötelékébe tartozott. A két Károlyi Szatmár vármegye 1904. december 6-ai közgyűlésén feszült egymásnak, amikor az úgynevezett zsebkendőszavazást követően a lokális politikai vezetés véleményt nyilvánított a kormányfőnek a magyar parlament működőképességét helyreállítani szándékozó házszabály-revíziós akciójáról. 4 Károlyi István politikai identitása Tanulmányunknak nem célja Károlyi István politikai karrierjének teljességre törekvő értékelése, de a vizsgálatunk alá vont időszak értelmezéséhez szükségesnek tartjuk, hogy bemutassuk a főúr politikai identitásának, közéleti-politikai stílusának főbb elemeit. Erős nemzeti elkötelezettség jellemezte, ugyanakkor Gábor bátyjának emlékei szerint büszkén emlegette az európai uralkodó dinasztiákhoz fűződő rokoni kapcsolatait.5 Hazafias érzülete jelentős mértékben táplálkozott a szülői mintákból.6 Édesapja, a Széchenyi István szűk baráti köréhez tartozó Károlyi 3 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Károlyi levéltár P 414 Károlyi I. György iratai 165. k. Gróf Károlyi György elhunyta után fölvett családi tanácskozási jegyzőkönyvek 1877. nov. 18. – 1879. ápr. 30. Károlyi György 1870-ben nagykárolyi és orosházi kerületi uradalmait átadta Gyula fiának. Halálát követően a nagykárolyi kastély és a Szatmár megyei birtokok jelentős része a családi osztozkodások során Károlyi Istváné lett. MNL OL, Károlyi levéltár P 395 Családtagokkal kapcsolatos iratok (a továbbiakban: P 395) Lad. IV. No. 31. 4 A parlamenti ellenzék obstrukciójának letörését célzó házszabály-revízió szabályellenes keresztülvitelének (az ún. zsebkendőszavazásnak) és az abból kibontakozó 1905–1906-os kormányválságnak az értékeléséhez elsősorban Dolmányos István, Hanák Péter és Pölöskei Ferenc kutatási eredményeit kell megemlíteni. Nem célunk a téma historiográfiai elemzését adni, ezért a tucatnyi monográfiából és tanulmányból csupán lásd Pölöskei frissebb munkáit: Pölöskei Ferenc : A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Bp. 2001. 136–152.; Uő: A Szabadelvű Párt fényei és árnyai (1875–1906). Bp. 2010. 183–200. Pesti Sándor monográfiája a parlamenti házszabályok fejlődését vizsgálva arra hívja fel a figyelmet, hogy Tisza István módosítási javaslatát provizórikusnak szánta. Lásd Pesti Sándor: Az újkori magyar parlament. Bp. 2002. 112–132. 5 Károlyi Gábor visszaemlékezéseit párttársa és barátja vetette papírra. Lásd Eötvös Károly: Gróf Károlyi Gábor följegyzései I. Bp. 1902. 115. 6 Károlyi István 1845-ben született Károlyi György és Zichy Karolina ötödik gyermekeként. Az országgyűlési almanachok február 2-ai dátumot jelölnek meg, a családi archívumban fellelhető keresztlevélben és Éble Gábor munkájában február 3-a szerepel születési dátumként. MNL OL P 395 I.–IV.–27. a; Éble G.: A Nagy-Károlyi i. m. 80.
