Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
A PÜSPÖK-FŐISPÁNOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK ÉS MINTÁK MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN 1170 kodó a kormányzati célkitűzéseket ismerő, azokkal azonosulni tudó, lojális, ugyanakkor határozott, a közjó érdekeit érvényesíteni képes, idejük nagy részét a vármegyében töltő, rezidens főispánokra kívánta alapozni belpolitikai lépéseit. A megjelölt problémákra orvosságot kívánt nyújtani (remedium adferre), az or szág minden megyéjében egységes rendet és egységes adminisztrációt kívánt bevezettetni.10 Az utasítás két központi gondolata a rend és a közjó. Az adózó nép megmaradása, az igazságszolgáltatás megfelelő működtetése a vármegyék belső kormányzatától függ. Amennyiben a megyékben megfelelő igazgatást (bona ad ministratio) vezetnek be, és az ügyek intézésében jó rendet ( bonus ordo ) tartanak, az adózó népet meg tudják óvni a különböző jogtalanságoktól (injuriis ), valamint a nem kötelező, helytelen11 terhektől ( indebitis oneribus ), amivel az egész ország közös javát (communi bono ) tudják szolgálni. 12 Az utasítás első pontja egy olyan alapvetést tartalmaz, amely nélkül az uralkodó értelmezése szerint nem érhet el tényleges sikert a főispán, ezért mindenekfelett ügyelnie kell arra, hogy a rábízott vármegyében az Isten iránti tisztelet mindenki részéről megvalósuljon, az igaz Isten tiszteletét mozdítsa előre, a hittel kapcsolatos vétkeket büntesse, azokat szorítsa vissza. A vallási kötelességekkel kapcsolatban eddig született és a későbbiekben meghozandó uralkodói rendeleteket pontosan hajtassa végre, azokon ne eszközöljön semmiféle változtatást. 13 Az utasítás bevezető pontját értelmezhetjük egyfajta általános, morális alapvetésként,14 véleményem szerint azonban itt konkrétabb és koncepciózusabb üze netet fogalmazott meg az uralkodó. Az 1750-es évek elejére módosultak és egyben megnőttek az állam igényei az egyházi struktúra használatával kapcsolatban: részben kommunikációs csatornaként, részben társadalomszervező, részben ellenőrző-, kontroll-faktorként számoltak vele.15 Mária Teréziának egyfajta „kiemelt stratégiai partnert” jelentettek a katolikus egyház képviselői. A vallásgyakorlattal kapcsolatos rendeletei és átalakításai révén hatást tudott gyakorolni a társadalmi folyamatokra az értékrendbe, szokásokba, normákba való beavatkozással. 10 „consequenterque bonum ordinem, bonamque et uniformem administrationem in omnibus comitatibus aequaliter observandam clementer inducere cupientes Supremis Comitibus comitatuum Regni Nostri Hungariae, Partiumque eidem annexarum” PPL 1752. 12. 11 Vö. Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. Pécs 2009. 30. 12 „Si etenim in singulo comitatuum bona administratio introducatur, bonusque ordo in pertractandis quibusvis negotiis observetur, contribuens item plebs a quibusvis injuriis, et indebitis oneribus praeservetur, per id communi totius Regni bono, et ejus conservationi prospiceretur.” PPL 1752. 12. 13 PPL 1752. 12. 14 Vö. Ember Gy.: Magyarország közigazgatása i. m. 57. 15 Vö. Rudolf Reinhardt: Zur Kirchenreform in Österreich unter Maria Theresia. Zeitschrift für Kir chengeschichte 77. (1966) 105–119.
