Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1165 Livornón, Luccán és Pármán keresztül jutott el Bécsbe. Nem éppen örömteli követi időszaka, melynek során alighanem jelentős adósságot is felhalmozott, 130 ráadásul szerencsétlenséggel végződött: a hajóval Trieszten át hazaküldött bútorai, ezüstneműje és díszhintaja tengeri viharba kerültek. A hajót és a csomagokat sikerült ugyan kimenteni, de odaveszett négy embere. 131 Az utolsó évtized A nápolyi követséggel egyszersmind lezárult Esterházy Pál Antal herceg mindössze erre az epizódra korlátozódó „diplomáciai pályafutása”. Ezután részt vett még a hétéves háborúban – annak kezdetétől, 1754-től fogva immár lovassági tábornoki rangban –, melynek során az 1757. november 22-én megvívott boroszlói ütközetben tüntette ki magát. A következő évben bizonyára ennek jutalmaként tábornaggyá léptették elő.132 1760-ban Berlinbe belovagolva, Moritz von Lacy főparancsnok utasítására elpusztította a potsdami fegyvergyárat.133 Két évre rá – egy, már szintén 1760-ban kapott szélütést követően134 – 1762. március 18-án, saját leszármazott hátrahagyása nélkül halt meg. A hercegi cím viselésére jogosult utóda és a családi hitbizomány örököse a már a kortársak által is „Fényes” jelzővel illetett Miklós nevű öccse lett, aki híresen bőkezű mecénásként135 nagyban épített a bátyja által megvetett alapokra. Pál Antalnak fiatal korától meglévő zene iránti rajongását a nápolyi tartózkodás valószínűleg tovább erősítette, hiszen ott bőséges kínálatban lehetett része a zenét, a táncot és a színi előadást egyetlen műfajba ötvöző operából. Itáliából szerződtetett muzsikusait és némelyik énekesét további tanulmányok céljából Velencébe küldte. A herceg gyűjteményében a zenetörténészek jelentős számú, több helyről és különböző szerzőktől származó partitúrára bukkantak.136 A kismartoni kastélyában működő színházról 1749-ből származik a legkorábbi fennmaradt adat. Ez a teátrum azonban kis mérete miatt nem felelt meg operaelőadás céljára, így a herceg megbízást adott egy új, tágasabb, a kismartoni üvegházon belül elkészítendő színház építésére. A tervezett színpad gépészeti elemeit Rössler Sebestyén kismartoni lakatos- és órásmesterrel 130 MNL OL P 148 4. csomó, fol. 432v. 131 Benedikt, H.: Die Botschaft i. m. 64. 132 Zachar J.: A katonáskodó i. m. 92. 133 Benedikt, H.: Die Botschaft i. m. 35. 134 Schlag, G.: Schloss i. m. 281. 135 Számos korábbi munka mellett újabban lásd Stephan Körner: Esterházy Feenreich. Fürst Niko laus I. verblüfft Europa. Petersberg 2011. 136 Vavrinecz Veronika : Opere di compositori italiani del Settecento nella Biblioteca Nazionale Unghe rese. Il ruolo della famiglia Esterházy nella vita culturale del Settecento. In: Venezia, Italia, Unghe ria fra Arcadia e Illuminismo. Rapporti italo-ungheresi dalla presa di Buda alla Rivoluzione francese . Red. Béla Köpeczi – Péter Sárközy. Bp. 1982. 241.